Drasztikusan drágult a gabona, mindenkire nagy hatással van

Nem lehet tudni, meddig fog még tartani a gabona- és takarmányárak emelkedése, ahogy az sem ismeretes, mi van mögötte: valós áruhiány vagy spekuláció.

Idén az a furcsa helyzet állt elő a lisztpiacon, hogy az egyik áremelés még meg sem történt, amikor már kiírták a másikat. Ez amiatt történhetett így, mert az előző évekkel ellentétben a betakarításkor nem lehetett felvásárolni búzából, kukoricából, napraforgóból az éves szükséglet döntő többségét, ugyanis a gazdák jó része elrakta a termést, és nem bocsátotta piacra még magasabb árakra várva. Ez is hajtja felfelé a díjszabást, és a szakemberek szerint nem tudni, hol lesz ennek a vége. Vannak olyan kereskedők, akik a külföldi felhasználóknak adják el a termést, mert ők már 95 ezer forint vagy afölötti árat kínálnak egy tonna jó minőségű búzáért.

Kászpári Károly, Tolna és Baranya megye pékszövetségének elnöke, a tengelici pékség vezetője elmondta, jó lenne, ha tudnák, hol a vége a folyamatos emelésnek. Éppen tegnap jelezték, hogy a töltelékanyagok is újra drágultak. A liszt árát az elmúlt időszakban már kétszer, de november 15-től ismét emelik, és már előre jelezték, hogy januártól ismét drágulás lesz. Kászpári Károly elmondta, nem tudnak mit tenni, továbbhárítják a vásárlókra a plusz terheket. Drágább lett a gázolaj, januártól a béreket ismét emelni kell, mindez nagy teher a cégeknek.

Az egyik megyei malom vezetője elmondta – kérte a nevüket ne írjuk le, így is nagy a feszültség a felvásárlók között – a gazdák beárazták a búzát. Akinek van tárolója és nincs azonnal rászorulva a bevételre, az a jövő év februárja előtt nem fogja eladni a gabonáját. Addig pedig folyamatos emelésre lehet számítani. A drágulást pedig egyre nehezebb elfogadtatni a pékekkel és a többi partnerrel.

Varsád határában, Rudolf­majorban takaros gazdaságban tevékenykedik Bognár Péter fiatal gazdálkodó a szüleivel együtt. Növénytermesztéssel és állattartással is foglalkoznak. Hatvan anyatehenet és a szaporulataikat, emellett ezer fölötti anyajuhot és a bárányaikat tartják. Ez utóbbit a magyar merinói törzstenyészet is számon tartja. Ehhez kapcsolódik több száz hektár legelő, szántó, rét. Ők annyiban könnyebb helyzetben vannak, hogy a földjeiken megtermelt takarmányt etetik meg az állataikkal. Az más kérdés, hogy jobban járnának-e az idén, ha a drága takarmányt nem megetetnék az állataikkal, hanem eladnák.

A fiatalember elmondta, a fiatal borjúk, juhok, húsmarhák átvételi árában egyelőre nem jelenik meg az, hogy mennyivel többe kerül az állataik etetése. A Felsőnána, Varsád körzetében gazdálkodó termelőknek az átlagnál jóval kevesebb kukoricájuk, búzájuk, repcéjük lett a földjeiken a szárazság miatt. Ezek a gazdák nem trükköznek az értékesítéssel.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók 2018 és 2020 között évente 8–8,4 millió tonna kukoricát takaríthattak be, míg az idén a legoptimistább várakozások szerint is csak 5,8–6 millió tonnára van esély. A ma várható össztermés ugyanakkor nem tekinthető kirívóan gyengének, hiszen korábban – így például 2007-ben vagy 2012-ben – még ennél is kevesebb, 4–4,7 millió tonnás eredmények is előfordultak.

Az utóbbi évekhez képest valószínűsíthető 2,5 millió tonnás kiesés viszont most elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy hiánypszichózis­szerű piaci tüneteket idézzen elő. Ennek tulajdonítható, hogy az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet a takarmánykukoricánál október közepén már 90 ezer forint feletti tonnánkénti rekordátlagárat regisztrált, míg tavaly ilyenkor mintegy 57 ezer forintos árszintet mértek, tehát egy év alatt csaknem negyvenszázalékos áremelkedés következett be.

A helyzet furcsasága, hogy az előrejelzett termésmennyiség elvileg biztonságosan fedezheti a hazai igényeket, mivel ipari, takarmányozási, vetési és egyéb célokra évente összesen legfeljebb 4–4,5 millió tonna kukoricára van szükség, vagyis a kisebb terméssel legfeljebb az export­árualap csökkenhet.

Mégis alapvető változás a korábbiakhoz képest, hogy az ipari – elsősorban a bio­etanol-gyártási – felhasználás számottevően, évi 2,5–2,7 millió tonnára bővült az utóbbi időszakban, miközben a takarmányozási igény 1,2 millió tonnát tesz ki.

Borítóképünk illusztráció.