Ez az ára annak, hogy az őstermelőnek legyen TB-je

Több ezer őstermelő – van, aki főállásban, van, aki mellékállásban – dolgozik vármegyénkben. Minden évben többször is felmerül a kérdés részükről, hogy mikor lesz biztosított az őstermelő, milyen közterheket kell megfizetnie, milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult. A kérdésekre a választ az Agrárágazat segítségével adtuk meg.

Mikor lesz biztosított az őstermelő?

A biztosítási jogviszonyokról a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi törvény rendelkezik. Az őstermelői tevékenység esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha az alábbi két feltétel megvalósul:

– Első feltétel az életkorhoz kötődik. Erre tekintettel nem lesz biztosított az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató személy, azaz az a személy, aki őstermelői tevékenységet saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.

– Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony létrejöttét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett. Ha van további biztosítási jogviszonya, akkor a törvény úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított az az őstermelő, aki az egyéb jogcímen már biztosított. 

Munka mellett is lehet őstermelő

A nem nyugdíjas, munkaviszonyban álló személy biztosítási jogviszonya nem függ semmilyen feltételtől. Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Ha az őstermelő olyan egyéb keresőtevékenységet is folytat – például megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés keretében dolgozik vagy alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet tisztségviselője –, akkor a biztosítási jogviszony attól függ, hogy ezeknél a tevékenységeknél a díjazás eléri-e havonta a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. 

Az őstermelő társadalombiztosítási közterhei

Az őstermelők társadalombiztosítási közterheit vizsgálva az első megállapítás az, hogy a személyi jövedelemadó előleg és a járulékfizetési kötelezettség elválik egymástól. Azaz, ez esetben nem a személyi jövedelemadó alap képezi a járulék alapját.

Ha az őstermelő biztosított, akkor köteles megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Az őstermelők társadalombiztosítási közteherfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá attól is, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelő-e. (Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.)

A biztosított mezőgazdasági őstermelő – beleértve a kezdő őstermelőt is – 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) 92 százalékának megfelelő összeg után, amely idén havi bruttó 245 456 forint, és ebből kell havi szinten kerekítve 31 909 forint, negyedévente kerekítve 95 728 forint társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Így kell kiszámolni a társadalombiztosítási járulékot

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ebből a tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (ami bruttó 13 920 000 forint), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. Ez esetben a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni. 

Az őstermelők 13 százalékos szociális hozzájárulási adója

– A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó alapja (kivéve az átalányadózó, valamint a magasabb ellátás érdekében magasabb járulékfizetést vállaló őstermelőt) az összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de havonta legalább a minimálbér. Ha tehát a szociális hozzájárulási adó alapja havi szinten legalább a minimálbér, ami havi bruttó 266 800 forint, akkor havi szinten fizetendő szociális hozzájárulási adó 34 684 forint. 

Figyelemmel kell lenni arra, ha az őstermelőnek az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (ami bruttó 1 600 800 forint), akkor a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére.

Az átalányadózó is fizet szociális hozzájárulási adót

– Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek (kivéve, ha a magasabb tb-ellátások érdekében magasabb járulékfizetést választott) a minimálbér után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót. A mezőgazdasági őstermelő a minimálbér – beleértve a lentiekben foglalt magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeget – alapján negyedévente szociális hozzájárulási adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. 

A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri. A szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhivatal által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Meg kell említeni, ha az őstermelő nem köteles járulékot fizetni, attól még köteles szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ez esetben a szociális hozzájárulási adó alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, kivéve, ha az őstermelő ebből a tevékenységéből származó, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét vagy átalányadózás választása esetén az éves minimálbér ötszörösét.

Magasabb alap vállalása is lehetséges

Végezetül meg kell említeni, a mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából vállalja, hogy a tb-közterheket magasabb összeg után fizeti meg. Például vállalhatja, hogy havi 500 000 forint alapulvételével fizeti a tb-közterheket. Ez esetben meg kell fizetni mind a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is a vállalt magasabb összeg után.