Interjú

2024.03.31. 07:00

A kereszt érthetetlen a feltámadás nélkül

Valószínűleg ez az utolsó interjú, amit Aradi András esperesként adott. A Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye főpásztorának hat évre szóló megbízatása lejárt, és nem indul újra a posztért. Utódját áprilisban választják meg, ő pedig bonyhádi lelkipásztorként és a helyi evangélikus gimnázium lelkészeként folytatja a szolgálatot. Erről és a közelgő ünneppel, a húsvéttal kapcsolatos gondolatairól is beszélt.

Wessely Gábor

Aradi András esperes a gyülekezeti teremben

Forrás: A szerző fotója

– Tisztújítást tartanak?
– Pont most, hétvégén volt itt Bonyhádon a közgyűlés, mely a jelöltlistát véglegesítette. Áprilisban fognak szavazni majd az új presbitériumok.

– Hány esperesjelölt van?
– Kettő. De én nem vagyok köztük.

– Miért?
– Kilenc év elég volt. Nálunk hatévenként van általános tisztújítás, a helyi, gyülekezeti szinttől az országos vezetésig. Az elődöm pont egy ciklus közepén ment nyugdíjba, így én három plusz hat évig szolgáltam esperesként. Most döntenem kellett, mert nem egyemberes már a feladat. Szeptembertől a gimnázium iskolalelkésze is vagyok, és a fiatalok megszólítását, gyülekezetbe való behívását mindennél fontosabbnak tartom.

– Hogyan lehet őket megszólítani a mai, kütyüs világban?
– Nem könnyű. Van ugyan bennük kíváncsiság, érdeklődés a lelki dolgok iránt, ám a klasszikus értelemben vett közösségi lét idegen számukra, hiszen rengeteg időt töltenek a virtuális világban. Viszont, ha bekerülnek egy valós csoportba – tavaly is szerveztünk egy ilyen hétvégét, melyen ötvenen vettek részt –, remekül érzik magukat.

– Meg kell tanítani őket együtt lenni, megismerni, elviselni egymást?
– Erről van szó. Meg a kommunikációról. Leülni egymás mellé, és beszélgetni…

– Fenyegetik az embert, az emberi kapcsolatokat az okos eszközök, a mesterséges intelligencia?
– A fenyegetettség, a veszély valós. Azon kell iparkodnunk, hogy ne tűnjön el, ami emberi. Mert a mesterséges intelligencia, miközben sok mindenre használható, mégiscsak egy programokon, összegzéseken alapuló rendszer. Sablonos, érzelemmentes, kiszámítható. Ám az emberi kapcsolatok, viselkedésmódok nem kiszámíthatóak. Az ember ember általi megismerése nem gépesíthető.

A templom előtt, a közösségi ház udvarán
Forrás: A szerző fotója

– Közeleg az ünnep, a húsvét. Az ezzel kapcsolatos gondolatai is mások a 21. század emberének, mint a korábbi korokban élőknek voltak?
– Minden változik, sok minden válik felszínesebbé, mint azelőtt. Mi az élet? – tesszük fel a kérdést, ha feltesszük egyáltalán, és eszünkbe jutnak a születés és halál közötti utunk állomásai, útitársai. Pedig az élet ennél jóval többről szól. Vannak mélységei és magasságai, melyeknek a felfedezésére időt kell szánnunk. És Istenre kell találnunk! Akkor is, ha sikeresek vagyunk valamiben, és akkor is, ha veszteségek, fájdalmak érnek bennünket. Az erőtlenség, a gyengeség mélyén is ott találjuk Istent, aki segít. Ha nyitott füllel, nyitott szívvel vagyunk képesek megérezni, megtapasztalni Isten dolgait, jó úton járunk. Ő Jézus kereszthalálánál is jelen volt.

– És a feltámadásánál is…

– Igen, ez a lényeg: a húsvéti öröm. Hogy a mélyre zuhanás, a halál nem a vég, mert követi az új élet, a felemelkedés. A kereszt érthetetlen, elfogadhatatlan a feltámadás nélkül. De ha van feltámadás, értelmet nyer minden. Egyszer csak átmenetileg eltűnök, aztán együtt lehetek Istennel, örökre. Ez a teljes élet.

Csellótanár akart lenni

Aradi András 1969-ben született Budapesten. Békéscsabán nőtt fel, a fővárosban érettségizett, majd elvégezte az evangélikus teológiát, 1994-ben. (Bár édesapja is lelkész, ő nem azt a pályát akarta választani. Zeneművésznek, csellótanárnak készült, de nem sikerült a felvételije.) Szolgálatát segédlelkészként Pécsen kezdte, letette a parókus vizsgát, majd 12 éven keresztül, 2008-ig Dombóváron volt gyülekezetvezető lelkész. Utána került Bonyhádra, másodlelkésznek, Krähling Dániel mellé, akinek nyugdíjba vonulása után gyülekezetvezetővé lépett elő. Amikor 2015-ben a Pakson élő Szabó Vilmos Béla, a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye esperese nyugdíjba ment, Aradi Andrást választották meg a posztra. Mostanáig volt esperes, a következő ciklusra nem vállalta a jelöltséget. Gyülekezeti és iskolai lelkészként folytatja pályáját. Házas, négy lánya van.

Szabadidejében olvas, barkácsol, kirándul és zenél. Hangszeresként a Gábriel zenekarban játszik, és énekel a Charis kamarakórusban.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában