A város első Kossuth-díjasa megtért őseihez

Tóth János két nappal a 89. születésnapja előtt, 2019-ben hunyt el. Utolsó kívánságának megfelelően hamvainak egy részét most szülőföldjén, Tolnán helyezték el. A város első Kossuth-díjas művészének tiszteletére tartott megemlékezésre és a nyughely megáldására csütörtökön délután került sor. Berta Zoltán, Tolna alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Komáromi János adta elő a „fény-szimfóniákat komponáló kinematográfusról” szóló verset.

Soha nem volt hajlandó megalkudni

– „A kép költője” volt, aki soha nem volt hajlandó megalkudni, sem művészi, sem emberi értelemben. Azt vallotta, hogy csak a művészet, azaz a szépséggel kifejezett szeretet válthatja meg a világot – mondta róla Tolna megyei illetőségű pályatársa, tisztelője, barátja, Bali János. A Széchenyi-díjas operatőr, rendező, felidézve Tóth János életét, „az őstehetség diadalánakֲ” nevezte, hogy a vidéki, hívő fiút 1950-ben elsőre felvették a Színház és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára. És bár a mellőzöttséget, a nélkülözést is megélte, a világ egyik legjobb opartőrévé vált.

A megemlékezés során két tolnai gimnazista, Zsolnai Ágnes és Nagy Hunor adta elő Ákos A lepkegyűjtő című dalát, majd Rózsa László diakónus megáldotta Tolna neves szülöttének nyugvóhelyét, amelyhez Berta Zoltán és Baksainé Kenessei Éva tolnai képviselő helyezett el mécsest és virágot.

Búcsúzóul az alpolgármester hangsúlyozta: a tolnai önkormányzat a jövőben is méltó módon fogja ápolni Tóth János emlékét.

Filmes szenvedéllyel beoltva

Tóth János még gyerekként, Tolnán ismerkedett meg a fényképészettel. Már ipari tanulóként minden szabad idejét a moziban töltötte, a mozigépész segédjeként.

A filmes szenvedéllyel egy életre beoltott ifjú a diploma megszerzése után a kísérleti, az alkotás korlátlan szabadságát kifejező filmezés meghatározó alakja lett. Bódy Gábor, a legendás filmrendező mondta róla: 

A hatvanas években főként, mint a Balázs Béla Stúdió-rövidfilmek operatőre, a 70-es években pedig mint rendező megkerülhetetlen alakja volt a kísérleti filmezésnek. De olyan, közismert alkotások is fűződnek a nevéhez, mint a Szindbád, az Egy erkölcsös éjszaka, a Szerelem, a Macskajáték.

Balázs Béla-díjat, Érdemes Művész, Kiváló Művész elismerést, 2001-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Mozgókép Mestere, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. 2014-ben vehette át a „Tolna Városért” kitüntető díjat.