Napóleon tábornokának földi maradványait találták meg

Charles Étienne Gudin tábornok, akinek a nevét párizsi Diadalívre is felvésték, 44 éves korában hunyt el 1812. augusztus 22-én, miután ágyúgolyó találta el Napóleon francia császár kudarcba fulladt oroszországi hadjárata során.

Gudint Napóleon személyesen is ismerte és tisztelte, halála után szívét a párizsi Pere Lachaise temetőben helyezték el egy kápolnában. A Versailles-i Kastélyban mellszobra áll, Párizsban pedig utcát neveztek el róla.

Francia és orosz régészek csapata közölte, hogy július 6-án a Moszkvától 400 kilométerre nyugatra fekvő Szmoleszkben végzett ásatás során bukkantak a maradványokra, amelyekről feltételezik, hogy az eltűnt tábornoké. A sírt egy szovjet időkben emelt táncterem talapzata alatt találták meg.

Korabeli feljegyzések szerint Gudinnek a harctéri sérülése következtében amputálni kellett a bal lábát, és a jobb lába is megsebesült.

A régészek közölték, hogy a koporsóban talált holttest sérülései megegyeznek, és „igen nagy a valószínűsége annak”, hogy az egykori arisztokratát, a francia forradalom és a napóleoni háborúk veteránját találták meg.

Pierre Malinovsky francia történész és régész, aki kulcsszerepet játszott a keresésben, hosszú kutatás eredményének nevezte a felfedezést.

„Történelmi pillanat ez, nemcsak nekem, de mindkét országnak” – mondta Malinovsky a Rabocsij Puty című szmolenszki lapnak, hozzátéve, hogy Napóleon és Gudin kiskorától ismerte egymást. – „Napóleon volt az utolsó ember, aki élve látta őt, ami nagyon fontos. Ő az első tábornok, akit a napóleoni időkből megtaláltunk.”

Az ásatásban szintén résztvevő orosz hadtörténeti társaság közölte, ha valóban Gudint találták meg, az nagy szenzáció lenne.

„Lehetséges, hogy DNS-vizsgálattal kell azonosítanunk a maradványokat, ami hónapokig, akár egy évig is eltarthat. A tábornok leszármazottai szoros figyelemmel követik a híreket” – tájékoztatott a régészekből álló társaság.

Borítókép: illusztráció