Mi vár ránk 2022-ben?

Marian Salzman, a világ egyik meghatározó globális trendkutatója, és egyben a Philip Morris International (PMI) globális kommunikációért felelős alelnöke is, aki évek óta kutatja a nemzetközi trendeket. A frissen publikált Trends 2022 riportban három fő trendet határozott meg, amelyek befolyással vannak a jelenünkre, és segíthetnek előrevetíteni a jövő meghatározó történéseit – olvasható a Világgazdaság cikkében.

1. Közös, meghatározó élményünk a világjárvány, az annak következményeként bevezetett lezárások és az a szemlélet-, illetve kultúraváltás, ami ezt követte.
2. Ugyancsak uralja a közbeszédet és a mindennapjainkat a klímaváltozás miatt érzett szorongás, valamint az ezt lassítani célzó erőfeszítések.
3. A harmadik nagy trend, ami leköti a figyelmünket és a jövőnket befolyásolja, az a zajos társadalmi mozgalmak felemelkedése és az ezek nyomán erősödő társadalmi polarizáció.

Mindezekre Salzman részletesen is kitért a 2022 trendjeit bemutató online előadásában.

A harsány 20-as évek

Így írtuk le azt az időszakot, amikor a múlt század húszas éveiben az emberek vadul vetették bele magukat a táncos mulatságokba, amikor a charleston akkordjaira ittak, ismerkedtek, vásároltak a nagyvárosok sugárútjain. Salzman szerint ennek egyfajta negatív verziója várható az évtizedünkben.

A mai elöregedő társadalmakban a járvány miatt elfojtott kereslet az egészségmegőrzést szolgáló termékek és az okosotthonok piacán fog lecsapódni.

Ma sok minden arra ösztönöz bennünket, hogy maradjunk az otthonaink melegében és biztonságában, sőt, a járványügyi intézkedések ezt egyenesen elő is írták nekünk. Ahogy a jövőkutató fogalmazott: 

a képernyő egyfajta safe space-szé alakult át, hiszen egyre inkább ezen keresztül lépünk kapcsolatba egymással, de ez is tartja meg a biztonságos távolságot közöttünk. 

Zenét hallgatunk, online játékokat játszunk, sorozatokat nézünk a tévében, a közösségi médiában tesszük közzé az életünket és lépünk kapcsolatba másokkal, és az interneten vásárolunk – mindezt otthonról. Közben egyre többen végzik szintén otthonról a munkájukat, a diákok pedig lassan hozzászoknak a digitális oktatáshoz.

A kiterjesztett valóság a mindennapok részévé válik

Ebben a helyzetben a technológia határozza meg a mindennapjainkat, egyre inkább a virtuális térben keressük az élményeket, ahol szabadjára ereszthetjük a fantáziánkat, az általunk megválasztott avatár képvisel bennünket, és ahol nem kell tartanunk a fertőződéstől – a személyes jelenlét varázsa helyett a technológia próbál elvarázsolni bennünket.

Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy megváltozik, lelassul az évszázados urbanizáció folyamata. Az embereknek nem szükséges ma már a városközpontokba utazniuk, hogy eljussanak a munkahelyeikre. Salzman szerint a jövő a 15 perces városoké, vagyis az olyan településeké, ahol a legszükségesebb szolgáltatások 15 percen belül gyalog vagy biciklivel elérhetők.

A képviselet nélkül maradt „közép”

A járványhelyzet arra is rávilágított a szakértő szerint, hogy akik jobb anyagi helyzetben vannak, illetve például megengedhetik maguknak, hogy otthonról dolgozzanak, jobb esélyekkel rendelkeznek az életben. Egyre nagyobb életminőségbeli különbség van azok között, akiknek a „frontvonalban” – a kórházakban, a gyárakban, az üzletekben – kell dolgozniuk, azokétól, akik az otthon nyújtotta biztonságból dolgozhatnak és vásárolhatnak. Ez is szerepet játszhatott a nagyobb társadalmi egyenlőséget követelő mozgalmak felemelkedésében. Ezek néha radikális igényeket fogalmaznak meg, ahogy a rájuk adott reakciók is gyakran radikálisak. Mindennek következtében, legalábbis a felszínen, egy erőteljesebb társadalmi polarizációnak vagyunk a szemtanúi – hiszen a két ellentétes oldal hangadói uralják a sajtót és a közösségi médiát. Ebben a közegben 

erőteljesen terjednek az olyan álhírek is, amelyek megkérdőjelezik a tudományba, a tudomány képviselőibe vetett bizalmunkat.

Az együttműködésbe vetett hit és a tudomány ereje

Salzman azonban úgy véli, hogy az emberek többsége tartózkodik a szélsőségektől és a józan közép felé húz. Ez viszont nem változtat azon a tényen, hogy nem ők tematizálják a közbeszédet, sőt, jelenleg ezt a középen álló többséget nem is képviseli senki. A PMI alelnöke annak a reményének adott hangot, hogy az együttműködés a mindnyájunkat érintő közös ügyekben, és a különböző vélemények iránti empátia végül felülkerekedik a polarizáción és a tudományos tényekkel szembe forduló szélsőséges és áltudományos megközelítéseken.

A mentális egészségünk kerül előtérbe

Az elzárkózás, a személyes találkozások hiánya, a munkahely, illetve a megélhetés bizonytalansága és a társadalmi polarizáció megviseli az emberek pszichéjét. A hívószavaink mutatják, milyen változások mennek végbe a társadalmi lélektanban: 

a „társadalmi távolságtartás” például vélhetően még akkor is velünk marad, ha egyszer a járvány végleg lecseng. 

Erre rakódik rá a klímaváltozás miatt érzett aggodalom, ami ugyancsak uralja a közbeszédet. Mindezek együttesen kimerültséget, kétségbeesést okoznak, ezért növekednek a különböző függőségek, a szorongás, sőt az öngyilkossági ráta is, ami miatt az egészségügyi hatóságok már a depresszió járványos mértékű terjedésére figyelmeztetnek.

Mindezek miatt a jövőben még erőteljesebb lesz az igény a mentális egészséget támogató programok iránt. 

Várhatóan egyre több, az okostelefonokon, illetve egyéb viselhető eszközökön futtatható applikáció jelenik majd meg, amely mind a mentális és fizikai egészség megőrzését segíti. 

Salzman szerint az előre tekintő vállalatok mostanra belátták az előnyeit annak, ha odafigyelnek a munkavállalóik mentális egészségére („mind the mind”) is.

Marian Salzman kétségkívül egy kockázatokkal terhelt jövőképet vázolt fel. Helyzetelemzésének végkicsengése mégsem pesszimista: ésszerű, pragmatikus, a tudomány realitásaira támaszkodó megoldási javaslatokkal és a különbözőségeket elfogadva, közös erővel, az emberiség végül felül fog kerekedni ezen a kihívásokkal terhelt nehéz időszakon is.