A kézhigiéné fontossága ma sem elhanyagolható

A 2018-as Semmelweis-emlékév keretében országszerte tisztelegnek a 200 éve született Semmelweis Ignác emléke és munkássága előtt. A magyar orvos legnagyobb érdeme a kézhigiéné fontosságának hangsúlyozása volt: évtizedekkel a baktériumok létezésének bizonyítása előtt felfedezte, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók kezének hatékony fertőtlenítésével megelőzhető a gyermekágyi láz.

A kézhigiénének napjainkban is hatalmas szerepe van a fertőzések megelőzésében, leginkább az egészségügyben. Az Országos Tisztifőorvos tájékoztatója szerint a 2016-ban a multirezisztens kórokozók (MRK) okozta infekcióban megbetegedett ápoltak átlagosan 49,5 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátó intézetekben. Az egészségügyi ellátás következtében kialakult fertőzések zöme kontakt fertőzésre vezethető vissza, 80 százalék az elégtelen kézhigiéné következménye.

Az emlékévhez a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet is kapcsolódott programjaival, ennek apropóján három hétre kapott a forgalmazó cégtől egy Hand-in-Scan gépet, vagy másként Semmelweis szkennert, amely a kézfertőtlenítés hatékonyságát értékeli. Tóth Árpád, a forgalmazó cég képviseletében elmondta, az eszköz magyar találmány, egy kórházhigiénikus szakember ötlete nyomán fejlesztették ki. Használatához egy speciális kézfertőtlenítő szer szükséges, ami annyiban tér el az általános változatoktól, hogy fluoreszkáló anyagot tartalmaz. A felhasználó ezzel fertőtleníti a kezét, utána behelyezi a gépbe, ahol többféle leddel világítják meg és két oldalról felvételek készülnek róla. A képeket számítógép dolgozza fel, és kimutatja, hogy mely területek nem fluoreszkálnak, tehát maradtak ki a fertőtlenítés során.

Hajasné Erős Kinga, a bonyhádi kórház higiénikusa közölte, hogy a 3 hét alatt a betegellátásban tevékenységet ellátó valamennyi szakdolgozó, valamint a technikai személyzet jelentős része is kipróbálta az eszközt. Az intézményben a szkennert a kettes számú krónikus belgyógyászaton, valamint az ápolási osztályon helyezték el, illetve egy napon a szakrendelőben is a dolgozók rendelkezésére állt.

A tapasztalatok rendkívül kedvezőek, amelyeket megerősített a mérési eredményeken kívül a kézhigiénéhez való viszonyulást vizsgáló, a dolgozók körében végzett kérdőíves felmérés eredménye is, melyet a berendezés használata előtt és azt követően töltöttek ki a dolgozók.

A szkenner első használatakor a munkatársak többsége 95 százalékos hatékonysággal fertőtlenítette a kezeit, az idő előrehaladtával pedig egyre többen és egyre hatékonyabban végezték el a WHO ajánlás alapján bevett hatlépéses mozdulatsort. Hozzátette, rendszeresen oktatják a kollégákat, de sokat jelent a gyakori és azonnali objektív visszajelzés, mely hatékonyan kiegészíti az elméleti és gyakorlati oktatást, valamint hosszú távon támogatja az elsajátított helyes kézfertőtlenítési technika megtartását is.

Tóth Árpád elmondta, a magyar találmány külföldön is terjed, világszerte 18 országban alkalmazzák a megoldást. Ugyanakkor idén egy betegbiztonság növelését célzó pályázatnak köszönhetően Magyarországon több mint 30 egészségügyi intézményben kerül bevezetésre, Tolna megyében a Dombóvári kórházban szereztek be egy ilyen berendezést. Nagyobb központokban párhuzamosan több berendezést is használnak, például a Szegedi Tudományegyetemen a fertőzések szempontjából kritikus területek teljes lefedettsége érdekében 6 szkenner „dolgozik”.

A technológia még túlságosan új, hogy számszerűen ki lehessen mutatni a használata és a kórházi fertőzések számának alakulása közötti összefüggést, ugyanakkor a dolgozói kézhigiénés magatartás a kockázati tényezőknek csak egy szeletét jelenti – fűzték hozzá a szakemberek. A szkenner pedig azon belül is egy elemre, a fertőtlenítés minőségére világít rá. A hogyan mellett azonban az is kérdés, milyen gyakran és mennyi fertőtlenítőszert használnak el. A WHO ajánlása szerint ezer ápolási nap alatt minimum 20 liter alkoholos kézfertőtlenítő szernek kell fogynia, de ettől hazánk még jócskán elmarad.