Jelentős hagyományos sváb lábbeli gyűjteménnyel rendelkezik Vitéz Zsolt

Kétféle pacsker van: a rövid, mamuszszerű és a hosszú, harisnyaszerű, ami a térd alatt végződik. Kétféle pcsker van: női és férfi. Kétféle pacsker van: az evangélikusoké, amelyiknek csak a fejrésze díszített, és a katolikusoké, amelyiknek a sarka is mintás. Kétféle pacsker van: a belevarrott és a belekötött mintás.

Mindebből látszik, hogy sokféle pacsker van, a hosszú, férfi, kötött mintás evangélikustól a rövid női, varrott mintás katolikusig, ráadásul a minták is változatosak.

Vitéz Zsolt tizennégy fajtát gyűjtött össze. Ezek mind Murgától származnak. Részint eredetiek, részint utánkötött másolatok.

Ma már kevesen értenek a pacskerkészítéshez. A kevesek egyike a megyeszékhelyen élő Hammer Mátyásné, aki segített kiegészíteni a murgai születésű szekszárdi nyugdíjas iskolaigazgató, Vitéz Zsolt gyűjteményét. A pacsker a sváb viseletkultúra egy darabja. Télen faklumpával hordták, jobb időben meg csak úgy, magában. Murgára 1745-ben telepített be a két földbirtokos, Jeszenszky Miklós és Jeszenszky István harminc német gazdát. Ebben az első harminc, hesszeni eredetű családban ott voltak Vitéz Zsolt felmenő is. Az ősök padlása sok kincset rejtett, a postai utalványoktól a fényképeken át az öltözékekig. Kutatásra ösztönzött.

A két testvér, Vitéz Zsolt és dr. Vitéz János háromkötetes családtörténetet állított össze. De nem elégedtek meg ennyivel. Helytörténeti anyagok sokaságát adták át Balogh Margitnak, az időközben Murgára költözött történésznek, aki majd feldolgozza és publikálja azokat.

A hagyomány megőrzéséhez és megismertetéséhez Vitéz Zsolt ismeretterjesztő előadások tartásával és kiállítások rendezésével járul hozzá. Lábbeli-gyűjteményében klumpák és bőrpapucsok is találhatók. Némelyik pacskert már kikezdte a moly, némelyik sámfába beleköltözött a szú, de ez csak erősíti a hitelességet, az összhatást. S ami az egészben a legszebb, hogy egyik-másik darabban az ősei neve is olvasható.