Aggódva várják a telet az állattartó gazdák Tolnában

Több évtizede nem voltak ekkora bajban az állattartó gazdák. Az aszály miatt nem nagyon tudtak legeltetni, és a takarmány ára is az egekben van. Eddig lucernát kétszer tudtak csak kaszálni, pedig ebből tartalékolnának a gazdák télire, mondta az egyik juhtartó.

Bajusz Bálint juhász Bogyiszlón gazdálkodik, mint mondta, náluk a meglévő szénájuk mellé venni kellett szemestakarmányt, de abrakot is. A tápárak már tavaly harminc százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. És ez az árszint is szinte megduplázódott.

Szerencsére most kellemes az idő, és a szeptemberi bőséges csapadéknak köszönhető, hogy megnőtt a fű, mondta a juhász. A juhok kint vannak a legelőkön és a tarlókon. A környéken egyre több állattartó gondolkodik azon, hogy jelentősen csökkenti az állományát, hogy a téli hónapokra elég legyen a megmaradó birkáknak a takarmány.

A diósberényi Czigler Károly gazdaságában is több száz juh van. Ők annyiban szerencsések, hogy megtermelik a szemestakarmányt, és legelőik is vannak. – Mindenből van egy kicsi – mondta Károly bácsi. – Talán tavaszig kihúzzuk a takarmányozással – tette hozzá. Jelenleg a birkák kint legelnek, reggel fél nyolckor kihajtják őket, és eset fél hatig kint vannak. – A fű most jó állapotban van, bárcsak tavasszal lett volna ilyen! – mondta a juhász.

A bárányaikat még a nyáron értékesítették, januárra időzítették a következő elléseket. Ezek a kisbárányok „készülnek el” majd húsvétra. Sajnos a gyapjú már három éve nem kell senkinek, miután megszűntek a hazai szövőgyárak.

– Az első kaszálás még úgy ahogy jó volt május vége felé. A lucernát kétszer nyírtuk, az elsőt becsomagoltuk, a másodiknál már siralmas volt a végeredmény. Nyár végéig úgy tűnt, hogy az új telepítésű lucerna ki fog száradni – mondta Bognár Péter fiatal gazdálkodó, akinek a családjával együtt Felsőnána mellett Rudolfmajorban vannak állataik, köztük juhok és szarvasmarhák. 

A szénának csillagászati ára van, ha egyáltalán lehet valahol venni. A kukorica lényegében a baromfi, a sertés, de a szarvasmarha takarmányozásában is fontos szerepet tölt be, a széna főként a kérődzőknél fontos, ahogy az árpából, tritikáléból is abrak lesz. És ha mindez nem lenne elég, nagy gond az is, hogy nem találni jó szakembert, aki az állatokat legelteti.

– Nálunk a juhász kap lakást a családjával együtt, teljes ellátást, be van hivatalosan jelentve és még fizetés is jár neki minden hónapban. Ennek ellenére nem találunk megfelelő embert – mondta a fiatal gazdálkodó. – Így a megoldás az, hogy édesapám is kint legelteti a juhokat és a marhákat. Délelőtt az egyiknél, délután a másiknál van.

Rudolfmajorban márciusra időzítették a kis bárányok érkezését. Jelenleg ötven törzsbárányt szeretnének értékesíteni. A borjakra szerencsére van kereslet, ha elérik a 200 – 250 kilót, akkor élősúlyban, kilójáért 1350-1400 forintot fizet a felvásárló. Az üsző borjakat is veszik azokért 1200 – 1250 forintot adnak.

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a megyében. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén állunk. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2016-ban 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartottak nyilván, négy évvel korábban 31 ezret. A következő években számítani lehet arra, hogy minden területen csökken az állatállomány a nehézségek miatt.