2023.01.22. 15:40
Több száz szorgos kéz hiányzik a mezőgazdaságból
Idén eddig alig volt tél, így javában folynak a mezőgazdasági kinti munkák. Metszik a szőlővesszőket és gyümölcsfákat, javítják a kerítéseket, a gépeket felújítják, a szerszámokat készítik a tavaszi munkákhoz. A nagy gond az, hogy ezekre a feladatokra nehéz munkást találni a megyében. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók negyven százaléka szembesül munkaerőhiánnyal.
Illusztráció: Shutterstock
A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelenti a munkaerőhiány. 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban – derül ki az AKI (Agrár Közgazdasági Intézet) friss elemzéséből. Ezt követően viszont egyre csökkent a foglalkoztatottak száma a munkaerőhiány miatt.
Területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a zöldségtermesztő gazdaságok használták, a leginkább munkaintenzív üzemtípusok pedig a vegyes gazdaságok – állattartók és növénytermesztők együtt – voltak.
Sokan dolgoznak már most a szőlőültetvényekben és a gyümölcsösökben a megyében. Kellemes az idő – a hajnali fagyok nyomait hamar eltünteti a reggeli napsugár, így lehet bátran dolgozni. Ki tudja, milyen hideg lesz februárban, mondta Csapó József bátaszéki gazdálkodó, aki hozzátette: sokat ígérők a szőlővesszők. Az ő ültetvényében is megkezdődtek már a metszési munkák.
– Sajnos a kézi munkához kevés a hozzáértő szakember, és ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak – mondta a gazda. Az új telepítésű szőlőknél lehetne géppel is metszeni, de a megyében erre még alig akad példa, így tehát marad a kézi munka. A szőlő most még nyugalmi állapotban van, a vesszőkben a nedvkeringés nem indult be. Ugyanakkor a nagyobb területen gazdálkodó szőlősgazdák jól tudják, hogy nem késlekedhetnek, mert a vegetáció márciusra várható beindulásáig valamennyi tőke metszésével végezniük kell.
De nem csak a kétkezi munkásból van kevés a megyében, hanem a traktorosból, gépszerelőkből, karbantartókból és állatgondozókból is, pedig az elmúlt két évben jelentősen emelkedett a bérük.
– Folyamatosan hirdetünk, hogy traktorost, állatgondozót felvennénk – mondta Kenéz László gazdálkodó –, de sajnos alig van jelentkező, és ha találunk is szakembert, kivitelezhetetlen igényei vannak. Bejárását fizetni kell, dupla bért kér az ünnepnapokon végzett munkáért, nem végez túlórában semmit, és még sorolhatnám. Sajnos a mezőgazdaságban sok függ az időjárástól, így van, amikor hét közben az eső miatt nincs munka, viszont hétvégén permetezni kell.
Hasonló gonddal küszködnek az állattartók is. A sertéstelepekre, a juhászatokba vagy a tehenészetekbe még nehezebb jó szakembert találni. – Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot havi szinten a munkaadóknak, hanem az is, hogy egyre nehezebb olyan lojális munkaerőt fellelni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz munkát, például az állatgondozási feladatokat, a hajnali kelést, vagy a juhászkodást – mondta a Bognár Ferenc, aki Rudolfmajorban gazdálkodik a családjával.
Se a gazda, se a munkás nem elégedett
A legnagyobb bajban a zöldség-gyümölcs ágazat van, ott a legnehezebb munkaerőt találni. Sajnos a szomszédos országokból ma már szinte lehetetlen idénymunkást találni, a többségük tovább megy Ausztria, Németország irányába.
A megyében többen is foglalkoznak munkaerő közvetítésével. Ennek a formának azonban az a hátránya, hogy a közvetítővel (általában a brigádvezetővel) egyezik meg a gazda. A napidíj jellemzően 10 ezer forint körül van, munkásonként, de a dolgozó nem kapja meg a teljes összeget, jó esetben legfeljebb ennek a felét. Ilyenkor megvan a veszélye annak, hogy emiatt csak félgőzzel dolgozik. Se ő, se a gazda nem elégedett – mondta Nagy Péter paksi szőlőtermelő. Gyorsan hozzátette, az tény, hogy a brigádvezető a többletpénzből hozza-viszi is a munkásokat.
