Hátrányban a diótermelők a külföldről beáramló vegyes terméssel szemben

Megkezdődött a dió betakarítása, és az első tapasztalatok szerint mind a gyümölcsméret, mind a beltartalom, a színeződés jónak mondható. Az országban több mint kilencezer hektáron termelnek diót a statisztikai hivatal által gyűjtött információ szerint. A termőterület közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, tíz százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, míg a többi  a Dunántúl déli részén található.

Tolna vármegyében pedig kétszáznegyven hektáron. Az elmúlt két évben alaposan megkeserítette a termelők életét a dióburok-fúrólégy.

Az egyik jelentős vármegyei ültetvénnyel az alsónyéki Sánta István és családja rendelkezik, huszonegy hektáruk van, és ehhez még több mint tizenöt hektárnyi dióst bérelnek.

– A tavaszi fagykár ugyan nyomot hagyott az ültetvényen, de nem ez a legnagyobb gondunk, hanem a piaci helyzet alakulása. A német kereskedő, akivel hosszú évek óta nagyon jó volt a kapcsoltunk, szintén arra panaszkodik, hogy náluk is ömlik be az ukrán és a kínai dió, ami alaposan letöri az árakat. Ugyanez a helyzet a budapesti nagybani piacon is. A kínaiak az elmúlt években nagy kapacitással ültettek diófákat, ezek termése mára beérett. Az ő termelési költségeik olcsóbbak, és nem szigorúak az előírásaik sem, így a verseny egyenlőtlen.

Magyarországon az utóbbi években rohamosan nőtt a diótermő terület, ami viszont az árupiacokon már jóval kevésbé fogja éreztetni hatását, mert nagyon finoman fogalmazva a frissen telepített diósok jelentős része nem termelés-, hanem támogatásorientált, ez áll a fruitveb.hu honlapján. Ez azt jelenti, hogy az újonnan telepített ültetvényeket azonnal bejelentik többek között öko, AKG – jellemzően környezetbarát  programokba –, és minimális fenntartással bent tartják őket a támogatások felvétele érdekében. (Ez nem csak a dió területére jellemző probléma, több gyümölcsfaj esetében is jelentkezik.)

A dióbél esetében a feketén bejövő ukrán és moldáv (román) áru jelenti a legnagyobb gondot. Az ilyen áru döntően kistermelőktől érkezik, akiktől nagy felvásárlók veszik meg az árut, majd összeöntik és „exportálják". Ez egyrészt árletörő hatású, ami az igen árérzékeny magyar fogyasztókat meg is szokta fogni. Tavaly kilónként 3900 forint körül volt a dióbél termelői ára, de a piacokon a külföldi, egyértelműen rosszabb és egyenetlenebb minőségű, napon szárított, potenciálisan szermaradékokat tartalmazó dióbél kilónként pár száz forinttal mindig olcsóbban cserélt gazdát. 

Az európai áruházláncok pultjaira május óta érkezik a chilei és ausztrál héjas dió, november végén megérkeznek a kaliforniai szállítások, és időről-időre megjelennek kínai tételek is.