Vészhelyzet a nukleáris energiában

A globális nukleáris energiaipar kritikus válaszúthoz érkezett. Az elérhető legfrissebb adatok szerint a világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada már legalább 30 éves, ami komoly kérdéseket vet fel az üzemeltetés biztonsága és a további működtetés lehetősége kapcsán. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) rámutat, hogy bár világszerte nő az érdeklődés a nukleáris technológia iránt, az iparág fejlődése messze nem zökkenőmentes – hivatkozik a Világgazdaság a múlt évi NAÜ jelentésre. 

A globális energiaigények növekedésével párhuzamosan a világ vezetői egyre inkább az atomenergia bővítésére helyezik a hangsúlyt. Az ENSZ dubaji éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) elfogadott keretegyezményben 198 ország képviselői hangsúlyozták az alacsony kibocsátású energiatechnológiák, köztük az atomenergia használatának felgyorsítását, ami a fenntartható fejlődés egyik alapköve lehet. Ezen a konferencián több mint húsz ország vállalta, hogy törekedni fog a globális atomenergia-kapacitás megháromszorozására 2050-re a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében.

Azonban, mint Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója kiemelte, a reaktorparkok elöregedése komoly kihívást jelent. „A NAÜ adatai azt mutatják, hogy a globális atomreaktorpark továbbra is az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia jelentős és nélkülözhetetlen forrása” – mondta Grossi, hangsúlyozva, hogy a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítása és az új kapacitások létrehozása elengedhetetlen a globális éghajlatváltozással és energiabiztonsággal kapcsolatos célok eléréséhez – írja a Világgazdaság cikke.

Magyarország számára is különös jelentőséggel bír ez a kérdés, hiszen a Paksi Atomerőmű, amely az ország áramtermelésének mintegy felét biztosítja, szintén érintett. Az erőmű négy, orosz tervezésű blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe, és már túl van az első, húsz évre szóló üzemidő- hosszabbításon. Jelenleg a második hosszabbítás előkészítése zajlik, amely további húsz évig biztosíthatja a létesítmény működését .

A globális tapasztalatok vegyesek: míg Kína vezet az új reaktorok építésében, és továbbra is a világ leggyorsabban bővülő atomenergia-termelője, addig Japánban és Indiában több reaktor nem működött az elmúlt évben, noha engedéllyel rendelkeztek – emeli ki a Világgazdaság cikke. A múlt év végén világszerte 371,5 gigawatt nukleáris áramtermelő kapacitás szerepelt a nyilvántartásokban, ezt 31 ország 413 reaktora biztosította.

Az Egyesült Államok továbbra is az élen jár a nukleáris alapú áramtermelésben, amely a globális áramtermelés csaknem 10 százalékát adja, míg Franciaországban a nukleáris energia a villamosenergia-termelés 65 százalékát tette ki. Ez is rámutat arra, hogy a nukleáris energia továbbra is kulcsszerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásban.

Összességében tehát a világ nukleáris ipara egy olyan időszakhoz érkezett, amelyben az elöregedő reaktorok kezelése és az új kapacitások létrehozása döntő fontosságú lesz a fenntartható energiaellátás és a globális energiabiztonság szempontjából. A jövőbeni döntések meghatározzák, hogy a nukleáris energia milyen szerepet fog betölteni a következő évtizedek energiapolitikájában.