Tovább drágult a termőföld, mégis alig van belőle eladó

A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,3 millió forint volt hektáronként, a legnagyobb termőföldforgalmat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében mérték. A kereslet nagyobb mint a kínálat, ezért tovább drágult a termőföld. Tolnában hallani hektáronként, 3 millió forintnál drágább szántókról is. 

A kereslet nagyobb mint a kínálat, ezért tovább drágult a termőföld

A földbérleti díjak emelkedésének mértéke viszont jelentősen elmaradt az előző évekétől: tavaly egy hektár szántót az előző évinél 1,4 százalékkal magasabb áron, 82 700 forintért lehetett bérbe venni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa alapján tavaly az értékesített termőföldek területe mintegy 11 százalékkal haladta meg az előző évit, és a tavalyi év során az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványából.

Szántóból adtak el a legtöbbet, majd az erdő és a gyümölcsös a sorrend

A kiadványból az is kiderült, hogy 2023-ban a korábbi évekhez hasonlóan az összes értékesített terület kétharmadát a szántó tette ki, amelyek részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18 százalékot, a gyep 12-öt, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,4 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19 százalékkal, szőlőből 17 százalékkal több, míg gyümölcsösből 12 százalékkal, erdőből 7,9 százalékkal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.

Az uniós országokban a termőföldárak között nagy az eltérés

Az Európai Unió egyes tagállamaiban és régióiban ugyanakkor rendkívül nagy eltérések lehetnek a termőföldek árát és bérleti díját illetően, amelynek számos oka lehet: többek között nemzeti tényezők (például jogszabályok), regionális tényezők (például az éghajlat és a hálózatokhoz való közelség) és helyi termelékenységi tényezők (például a talaj minősége, lejtése vagy vízelvezetése), de a kereslet és kínálat piaci erői – beleértve a külföldi tulajdonjogi szabályok hatását – is befolyásolhatják a mezőgazdasági földterület árát.

Bár a 2023-as árakat illetően még nem állnak rendelkezésre a részletes uniós statisztikák, a korábbi évekből az látszott, hogy Magyarország a tagállamok listájának alsó harmadában található az átlagos termőföldárak tekintetében. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor azt mutatták, hogy 2022 és 2023 között a legnagyobb mértékben Horvátországban (21 százalék) emelkedett a szántó ára, és 10 százalék feletti volt a drágulás mértéke Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában.