Mellbe szúrta feleségét egy decsi férfi

130 ÉVE A szegzárdi piacz. Valóban megbotránkoztató már az az eljárás, a mit a kofák a szegzárdi piaczon elkövetnek a fogyasztó közönséggel szemben. Már kora reggel mint valami éhes sáska-had lepik el a piaczot s a vásárló-közönség elől mindent elkapkodnak s aztán ők maguk fognak hozzá az áruláshoz, kérve tárgyaikért csaknem kétszeres árt, a mit vevőnek – a kényszer helyzet súlya alatt – meg is kell adni. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. augusztus 5.)

130 ÉVE Zsebtolvaj. Híres lett már vármegyénk a lócsiszárók és bankót hamisítókról, de hogy még – a vásárokat kivéve – zsebmetszőket is találjunk, ezt már nem hitte volna senki. Azonban csalódtunk, mert a szegzárdi piaczon naponként fordul elő eset, hogy a bevásárló asszonykáknak, akár milyen mély legyen is a zsebük, ügyes zsebtolvajok elcsenik a piacz-pénzüket. Így járt a napokban egy p. ü. tisztviselő neje is, kinek zsebéből 1 frt 80 krral terhelt tárczát sikerült valami ügyes jó madárnak észrevétlenül elkezelni. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. augusztus 5.)

130 ÉVE Halállal végződött verekedés. Bonyhádon az úgynevezett keresztkocsmában tánczmulatság volt, melynek azonban nagyon is szomorú vége lett. Ugyanis mulatság közben néhányan össze szólalkoztak, amiből csakhamar valóságos háború fejlődött ki s a csatatéren egy ember halva maradt. A csendőrség nagy eréllyel folytatja a nyomozást s már 7 egyént fogott el. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. augusztus 5.)

120 ÉVE Főgimnázium Bonyhádon. Bonyhád saját erejéből nagy aktióra készül. Ugyanis nem kevesebbről van szó, mint arról a nagy mozgalomról, mely Bonyhád minden tényezőjét fokozott lázban tartja. A bonyhádi algimnáziumot – nagy áldozatok árán – főgimnáziummá akarják átalakítani. Nagy értekezlet volt e tárgyban az algimnázium rajztermében, melyen mintegy 100-an vettek részt. Gyalog István gimnáziumi igazgató, ki e nemes mozgalomnak éltető lelke, fáradsággal gyűjtött adatok alapján a lelkesedés tüzétől áthatott szép és meggyőző beszédben kifejtette, miképp 8000 korona évi hozzájárulással, az állam kész volna az illető segélyt megadni. A város, – ha a főgimnázium létesül, – nagy szellemi és anyagi előnyben részesül, mert a szülők gyermekeiket olcsón nevelhetik. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 11.)

120 ÉVE Megszúrta a feleségét. Rossz viszonyban élt Börzsei Vendel decsi lakos feleségével szül. Sáfár Annával, a kit folyó hó 3-án Kora János gazda decsi szállásán egy késsel úgy szúrt mellbe, hogy a szegény asszony összerogyott. A súlyosan megsebesített asszonyt a szekszárdi Ferencz-közkór- házba szállították, brutális férjet pedig a csendőrség a szekszárdi kir. ügyészségnek adta át. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 11.)

120 ÉVE Gyilkosság avagy védelem. Nakon, július hó 31-én estefelé a korcsmából részegen ment haza Pál János cipész s ittas állapotban feleségét: Hemli Terézt tettleg bántalmazta, majd felkapta s a szobából az udvarra akarta kivinni. Az asszony megkapaszkodott a konyhaajtóba s igy ittas ura feloldalt dőlvén, az asszony teljes erejével 2—2-szer mellbe lökte úgy, hogy az hanyatt esett s fejét egy vasedénybe vágta. Az asszony erre ijedtében hazafutott szüleihez s másnap hajnalban ért csak vissza s az urát a konyhaajtó előtt holtan feküdve találta. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 11.)

110 ÉVE Havi Boldogasszony. Múlt szerdán volt havi Boldogasszony napja, mely napon kisebb búcsút tartottak a hívek a kies fekvésű Remete kápolnánál, ahol d. e. 9 órakor Mosgai Sándor szekszárd-újvárosi plébános ünnepi nagymisét mutatott be és utána megható egyházi szónoklatot tartott, melyben utalt a mostani háborús viszonyokra. A nagyszámú hallgatókra mély benyomást tettek szavai úgy, hogy mindenki hangos zokogásba tört ki. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 9.)

110 ÉVE A háború első áldozatának temetése. Grempsberg Mihályt, a Dunagőzhajózási Társaság Alkotmány nevű hajójának kormányosát, a háború első áldozatát, aki szerb golyótól esett el, augusztus 5-én temették el óriási részvét mellett Pakson A holttestet a Dunagőzhajózási Társaság Millenium nevű hajóján hozatta Paksra. A temetésen a hajóstársaság képviselőin kívül rengeteg nép vett részt. A nők virágot hintettek a sírjára, ahol a közönség elénekelte a Himnuszt és a Szózatot. A ravatalra koszorút küldött a monitorok parancsnoksága, valamint a Dunagőzhajózási Társaság. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 9.)

110 ÉVE Új távírda. A Kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi január hó 26 án kelt rendeletével Dunaszentgyörgy községben (Tolnavármegye, duuaföldvári járás) engedélyezett állami távírda július hó 21-én megnyílt. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 9.)