Tevékenysége a falu ügyét is szolgálja

„Nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre” – a jól hangzó mondást Kemény Bertalan fogalmazta meg, aki településtervezőként a falu fejlettségét nem a gazdasági és infrastrukturális mutatókkal mérte, hanem a lakosai közti kapcsolatrendszerrel. A megoldásra váró feladatokat pedig az interperszonális kommunikáció fejlesztésével kívánta megoldani. Ez lett az 1990 óta működő falugondnok hálózat, melynek ötletgazdája és megálmodója a Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet (VÁTI) munkatársa volt.

Ma országosan több mint 1400 szolgálat működik, mintegy kétezerrel lehetne lefedni az országot – mondta Pál Gyula, a Falu- és Tanyagondnokok Tolna Megyei Egyesületének elnöke, aki Zombán látja el a falugondnoki teendőket. A törvényi szabályozás a 600 fő alatti településeken falugondnoki, valamint a legalább 70, legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi, vagy egyéb belterületi lakott helyen alternatív megoldásként tanyagondnokság bevezetését teszi lehetővé. Elmondta, a megyében 1996-ban alakultak meg az első szolgálatok Miszlán, Belecskán és Bogyiszlón, jelenleg 45 működik. A legújabb szolgálat Lengyelen szerveződött. Kormányzati elképzelések szerint a normatív támogatást 5 millió forintra emelik majd, ezzel is növelve a gondnokok anyagi megbecsültségét. Az emelt összegű finanszírozás segítene a szolgálat színvonalának emelésében és stabilizálásában.

– A szolgáltatás lényege általánosságban az, hogy enyhítse azokat a hiányosságokat, amelyek hátrányt, vagy komoly problémát jelentenek a falunak, illetve hogy segítse a lakosság azon rétegét, akik egészségük vagy szociális okok miatt hátrányos helyzetben vannak – jelentette ki László Attila, závodi falugondnok. – Az állam két éve emelte a szolgálat fenntartásának költségét: 2,5 millióról 3,1 millió forintra. Ez kiegészítő támogatás, gyakorlatilag a bérre és járulékokra fordítható összeget önerővel is ki kell egészíteniük az önkormányzatoknak a zökkenőmentes fenntartáshoz.

Kiemelte, kötelező és egyedi feladatok tartoznak a tevékenységi körükbe. Rendszeres feladatai közé tartozik a betegszállítás, gyógyszerbeszerzés, óvodás gyerekek szállítása a szomszéd településre, házi segítségnyújtás. A szociálisan vagy egészségügyileg rászorulók hivatalos ügyekben történő szállítása is a teendői között szerepel. E mellett a falugondnok jelzőőri szerepet tölt be. Napi kapcsolatban áll a háziorvossal, a házi gondozóval, családsegítő szolgálattal, a rendőrséggel és a jegyzővel – kölcsönösen segítik egymás munkáját. Az egyedi foglalatosságok között meg kell említeni a különböző közösségi programok szervezését. Závodon télen madáretetőket készítettek és helyeztek ki a gyerekek, de társadalmi munkában építettek már játszóteret is.

A megbízás árnyoldalairól is beszélt László Attila. A fizetés bruttó 150 ezer forint, és ha egy idős ember napokig nem látja a szomszédját, a falugondnoknak szól. A munkaidő napi nyolc órában van meghatározva, de ezt gyakran túllépik, sokszor a szabadságukat sem tudják kivenni. Sokat kell menni a kisbusszal, van olyan kollégája az Alföldön, aki napi kétszáz kilométert autózik.

Az önkormányzat főállású mindenese

A falugondnoki szolgáltatás – sokan a magyar vidék számára hozott legjobb döntésként jellemzik – egy olyan szociális alapellátási forma, amelyet főállásban, teljes munkaidőben végzett közalkalmazotti jogviszonyban látnak el, és gépjármű üzemeltetésével biztosítanak, csökkentve ezzel az aprófalvak és a külterületi lakott helyek hiányosságaiból eredő hátrányokat. A működtetés engedélyhez kötött, amit a jegyző ad ki. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott önkormányzat a szolgálat ellátásához állami normatívához jusson. Feltétel az önkormányzati rendelet, illetve a szakmai program megalkotása, a gépjárműhöz kötött követelmények megléte és a falugondnok személyes igazolása, hogy részt vett a munkaköréhez kapcsolódó 260 órás, részben bentlakásos tanfolyamon, amelyet Kecskeméten, Szombathelyen vagy Salgótarjánban szerveznek.