Az Arany Katedra díjjal ismerte el az egyetem a munkáját

Nyolc évvel ezelőtt az Illyés-plakett második fokozatának birtokosa lett. Mintaértékű szakmai felkészültség, munka, emberi magatartás – egyebek mellett ezen, máig változatlan erények fémjelezték dr. Harangozóné Genczler Lívia kiemelkedő tevékenységét. Az Illyés Gyula Gyakorlóiskola pedagógusa nemrég a Pécsi Tudományegyetem Arany Katedra díját is átvehette. Ezt az elismerést azok kapják, „akik kiemelkedő oktató-nevelő munkát végeznek, és jelentős eredményeket érnek el a tehetséggondozás területén.” Az anyaintézmény friss méltatása immár oldalakra bővült. „Eredményesen oktat tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket, de a legeredményesebb a tehetséggondozás területén. Matematikából rendszeresen készít fel versenyekre tanulókat, akik megyei és országos eredményekkel is büszkélkedhetnek” – olvasható az összegzésben. 

A kitüntetett inkább munkájáról, mint önmagáról beszélt. Azt azért elmondta, hogy immár harminchat éve dolgozik a gyakorló általános iskolában. 

– Bízom benne, hogy innen is megyek – hamarosan – nyugdíjba – folytatta. – Ebben a több mint három és fél évtizedben igyekeztem mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel, mind a hallgatókkal való kapcsolatomba nemcsak a szakmai tudásomat, hanem a szívemet is beletenni. 

A gyakorló általános iskola 2011 óta akkreditált tehetség pont. Dr. Harangozóné Genczler Lívia ezen időponttól kezdve foglalkozik kifejezetten a matematika tantárgyban alsó tagozatos gyermekekkel. 

– A tehetség felismerése sok esetben nem egyszerű – hangsúlyozta. – Azt gondolom, hogy akiben látunk fantáziát és kellő motivációt, azzal érdemes és kell is külön foglalkozni. Második osztálytól zajlik ez a munka, melyben több kolléga is részt vállal. 

Felsorolni is hosszú lenne, hogy hány kisdiákja ért el dobogós helyezést a különböző megyei, régiós és országos matematika versenyeken. Jól­eső érzéssel jegyezte meg: máig akadnak egykori tanítványai, akik immár felnőttként meglátogatják. 

A matematikát lehet szeretni 
– Tudom, hogy a matematika gyakorta félelmetes tantárgynak számít – idézte a közvélekedést. – Előfordulhat, hogy a harmadik osztályos tanuló szülei is tanácstalanul állnak egy összetett feladat, avagy nyitott mondat láttán. Alsó tagozatban a gyermek számára különösen fontos a feszültséget oldó, az érzéseket, gondolatokat felszínre hozó játék. Éppen ezért a játékosság, a tevékenységre bírás, a sokféle eszközhasználat, a hétköznapi élet tapasztalatai a matematika nyelvére átültetve, mindezek együtt hozhatják közelebb a kisdiákokhoz ezt a tantárgyat. Ha erre kellően figyelünk, akkor nyert ügyünk van. Az viszont tény, hogy később, a felső tagozatban a játékosságra, a próbálgatásra kevesebb idő jut. Azt is látjuk, hogy a jelenlegi, csillogó-villogó, számítógépes világ nem igazán kedvez az elmélyült tanulásnak. Ezzel együtt is meggyőződésem, hogy gyermekközeli módon, játékosan, eszközhasználattal, sok-sok tapasztalással a matematikát meg lehet kedveltetni.