2023.01.29. 11:34
Tanösvény vezet a Béla király tértől a Szent János és Pál kápolnáig
Az ősök értékteremtő munkáját mutatja Szekszárdon hét tábla, a német nemzetiségi tanösvény, melyet a hétvégén avattak fel. Az avatóünnepség szombaton délután a Babits Kulturális Központ rendezvénytermében volt.
Farkas Pálné, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta, régi szándéka volt a városban élő németségnek a tanösvény kialakítsa. Hét tábla, a hét állomás elkészítése, amelyen megmutatják, hogy jöttek ide, majd, hogy mivel gazdagították a megyeszékhelyet. Beszélt arról, hogy kisebb-nagyobb nehézségek árán valósult meg a terv, de már büszkén adják át ezeket az információs táblákat.
A Béla király tértől a Péter-Pál kápolnáig tartó tanösvény létesítése során megtapasztalták, hogy minden célt akadályokon keresztül lehet megvalósítani, s az, hogy elkészült, ékes bizonyítéka annak, hogy kis közösségek is képesek összefogással nagy dolgokat létrehozni.
Most örülnek annak, hogy Szekszárd a megyei jogú városok között elsőként alakított ki német nemzetiségi tanösvény. Ez egyébként a megyében a bátaszéki után a második. Létrejöttét támogatta a Német Szövetségi Belügyminisztérium és az Országos Német Önkormányzat is.
A táblák mutatják, hogy a németek beilleszkedtek Szekszárdon a társadalomba, ugyanakkor megőrizték identitásukat, szellemi örökségüket. Ez az egymás mellett élés a városnak is a fejlődést jelentette, amit bizonyít, hogy Szekszárd utcai járva számos olyan emléket lehet találni, amelyet a magyarországi németek hagytak maguk után.
Részt vett az ünnepségen Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságának főosztályvezetője, aki kifejtette, nagyszerű kezdeményezése volt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, hogy útjára indította a nemzetiségi tanösvények hálózatát. Ez segít megmutatni mind a német közösségnek mind pedig a többségi társadalomnak, hogy melyek azok a pontok, amelyek összekötik őket úgy, ahogy az elmúlt háromszáz évben is összekötötte ezt a két közösséget. Hiszen a magyarországi német nemzetiségiek betagozódtak a társadalomba, jó állampolgárok voltak és rengeteg értéket tettek hozzá hazánk történelméhez.
Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke elmondta, 2014-ben indult kezdeményezésükre ez a tanösvény projekt. Keresték a megoldást, hogyan lehetne a hazai németséget még jobban megmutatni a nagyvilágnak, úgy, hogy ne csak az egyes településeken élők, hanem mindenki megismerje őket, múltjukat. Így esett akkor a tanösvényre a választás. Ma már a tizennegyediket avatják. Ezek mindig az adott település németségének a sajátosságait mutatják be. Igyekeztek olyan tartalmakat keresni, amelyek nem általánosak, tehát nem minden magyarországi német településre jellemzők, hanem kimondottan arra, amelyben a tanösvény áll. Ez pedig most Szekszárdon is nagyon szépen megvalósult.
Dr. Józan- Jilling Mihály, mint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának szociális ügyekért felelős tanácsnoka elismerően szólt Farkas Pálné és az általa vezetett team munkájáról. Tudom, mondta, hogy nem rózsaszirmokkal telehintett sétaút vezetett az elképzeléstől a megvalósításig, de a nehéz munka, az akadályok leküzdése nagyszerű eredményt hozott.
Német nemzetiségi tanösvény mutatja be Szekszárdot
Fotók: Szepesi LászlóA város önkormányzata nevében méltatta a tanösvényt Kővári László közgyűlési képviselő, aki ősei révén maga is a németséghez tartozónak vallja magát. Beszélt arról, hogy a magyarok Szent István óta kapcsolatban élnek a németséggel, de az utóbbi három évszázad során ez a közös lét erősebbé vált. Gazdagították kultúránkat, gazdaságunkat, s fontos, hogy ezt a múltat megismerjék a mai fiatalok is.
Az avatóünnep a németség kultúrájáról is szólt, s így természetes, hogy azt színesítette műsorával az Ifjúsági Fúvószenekar, a Mondschein Német Nemzetiségi Kórus, majd a tangóharmonikán játszó Töttős Eszter is.
A tanösvény egyes stációiról a Babits rendezvénytermében Gombkötőné dr. Kemény Krisztina beszélt. Az első állomás témája szekszárdi németek XVIII. századi betelepítése, majd XX. századi betelepülésének története, mikor a környező falvakból jöttek a városba. A második a polgári életforma nyomait mutatja be a régi Német utcán keresztül. A harmadik állomás központjában a német iparosok és céhek tevékenysége áll. A negyedik stáció a Szent János Pál kápolna és az irgalmas nővérek története, míg az ötödik Augusz Antal báró és Liszt Ferenc barátságát eleveníti fel. A hatodik a németség kulturális értékeit mutatja be, kiemelve a német színház szerepét Szekszárdon, az utolsó pedig bemutatja, hogy miként befolyásolták a német telepesek a szekszárdi borvidék fejlődését.
Az ünnepség után a résztvevők a város utcáin nézték meg a tanösvényt.