2023.06.08. 15:51
Mongóliából, Erdélyből és Eszékről is érkeztek előadók
A Szekszárdon 2011-ben alakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) immár 11. nemzetközi és interdiszciplináris konferenciáját rendezte meg.
Beküldött fotó.
A konferencia megvalósulása a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztálya és a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézet együttműködésével, valamint a Miniszterelnökség és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával jött létre.
A június 1-én Pécsett, a PAB Székházban dr. Szili Katalin, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kurátora, dr. Lénárd László, a PAB elnöke és dr. Nagy Janka Teodóra, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke által megnyitott konferenciára a hazai jogtörténészek, jogászok, történészek, néprajzosok mellett Mongóliából, Erdélyből és Eszékről is érkeztek előadók.
A konferencián ismét átadták a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a PTE KPVK Kutatócsoportja által alapított Tárkány Szücs Ernő-díjat. Az elismerés alapítását kezdeményező Dr. Tárkány Szücs Attila édesapja tudományos életpályája előtt is tisztelegve kívánta a tudományos élet és a közönség figyelmét felhívni a magyar jogi néprajz, jogi kultúrtörténet legkiválóbb kutatóira, az új kutatási eredményekre.
A pécsi program része a díjazottak és a plenáris program előadásain túl a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetének folyóirata, az Acta Ethnographica Hungarica angol nyelvű jogi néprajzi tematikus számának bemutatása.
A június 2-án Szekszárdon, a PTE KPVK épületében folytatódott konferencia rendkívül változatos előadásai a családi és öröklési jogszokások tematikájához kapcsolódnak (például a családi kötelék jelképei, a jegyesség, ágytól, asztaltól elválás, bűnbe esett balladahősök, a kiskorú árvákról gondoskodás, az öröklési jog hatása a családszerkezetre, illetve kitekintenek az erdélyi, a mongol és a spanyol jogszokásokra).
Ezzel is tisztelegnek a magyar jogszokáskutatás, a magyar jogi néprajz 1919-ben megjelent első tudományos programadó tanulmányának szerzője, Tagányi Károly munkássága előtt.
