Kolozsvár a hagyományok őrzésének, a szellemi-lelki megújulásnak a mindenkori fellegvára

Potápi Árpád János rámutatott: a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjének szervezői megmutatják a város kulturális sokszínűségét a többségi román társadalomnak, a Kárpát-medencei magyarságnak és rajtuk keresztül minden magyarnak a világban. Hangsúlyozta, hogy a több mint háromszázezresre növekedett város nevei is azt mutatják, hogy Kolozsvár történelme és kultúrája színes, és ez a sokszínűség mindazoké, akik azt formálták. „Nemcsak a mienk, magyaroké ez a város, hanem a németek, a románok és a zsidók, valamint más nemzetiségűek városa is. A latin névből gondoljunk arra is, hogy Kolozsvár mindenkié, aki a művelt Európához tartozónak vallja magát és dolgozott e település fejlődéséért az elmúlt években, évtizedekben, vagy akár az elmúlt évszázadokban” – mondta. 

Potápi Árpád János kiemelte, hogy 2017 óta már magyarul is ki van írva a város neve a helységnévtáblákra. „Önökkel együtt akkor én is úgy éreztem, hogy visszakaptunk, mi, magyarok valamit, amit a történelem elvett tőlünk az elmúlt évszázadban. Ma már hivatalosan is azt hirdetik ezek a háromnyelvű táblák, hogy Kolozsvár a mi városunk is” – fogalmazott. Hangsúlyozta: 2010 óta fokozatosan erősödik a hálózat, mely „átöleli és összefogja a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarokat”, és ezt a nemzeti összetartozás tartja össze. „Magyarország Kormányának nevében azt ígérhetem, hogy ahogyan az elmúlt időszakban, úgy a továbbiakban is képviselni fogjuk minden magyar érdekét, továbbra is minden tettünket meghatározza a nemzetben való gondolkodás” – fogalmazta meg. 

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy Kolozsvár évszázadok óta Erdély fővárosa, a többi erdélyi város közösségének példaképe, mérce, szellemi-kulturális iránytű. „A Kolozsvári Magyar Napok ma mérce szerte Erdélyben, és bátorkodom megkockáztatni azt, hogy a Kárpát-medencében, igazodási pont augusztusban és nemcsak a kolozsvári magyarok számára” – mondta. A köszöntés mellett szóvá tette, hogy a román kormány hadat üzent a kultúrának, költségcsökkentő terve a magyar intézményeket hatványozottan érinti, és kérte a kormányfőt, hogy vessék el a tervet. Emlékeztetett, hogy a kultúra támogatása terén Románia jelenleg is a sereghajtók között van az Unióban. 

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke beszédében a múlt egyre távolodó, a jelen élhető és a jövő Kolozsvárjáról is beszélt. Elmondta, hogy a közösségi emlékezet egyre kopik, de tovább kell örökíteni a múlt szellemiségét. „Azt a Kolozsvárt, amit a múltból hoztunk, és ami egyre inkább távolodik, csak mi tudjuk itt tartani, megtartani” – mondta, hozzátéve, hogy a jövő közeledő Kolozsvárját a jelenlévők tudják formálni. Kitért a felújított Farkas utcára, mely templomai, iskolái, egyeteme révén minden kolozsvári „közös lakcíme”. A jövőhöz Szent György itteni szobra lehet a példa – mondta –, a kolozsváriaknak hozzá hasonlóan kell felvenni a harcot a mindennapokban. 

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a magyar napok kapcsán kiemelte, hogy Erdélyben sokan ehhez mérve szervezik meg nyári szabadságukat, hazalátogatásukat. A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért Díjat a 95 éves Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek, műfordítónak, művelődésszervezőnek.

A kitüntetett elmondta: 75 év köti Kolozsvárhoz, és a díj további kötelezettséget ró a vállára. „Amíg a Jóisten éltet, tovább fogom tenni azt, ami tehető” – ígérte a magyar színházat megtöltő, tapsoló közönségnek.