Megtanulta, mi különbözteti meg a sikertelent a sikerestől

Címkék#erőfeszítés #mezőgazdaság #elismerés #kapcsolat

Már nagyon korán eldőlt, hogy a mezőgazdaság lesz Molnár István terepe, hiszen születésétől fogva abban a közegben nőtt fel. A kitartó munka, az újító szellem a nehézségeken is átsegítette, így napjainkban egy sikeres cég élén áll. A Vármegyenapon Beszédes József-díjjal ismerték el.

Révészné Hanol Erzsébet

Molnár István magángyűjteményének egy része az Agrár-Béta Kft. telephelyén található. (A szerző fotója)

Társadalmi felelősségvállalása, széles látókörű gondolkodása, az agrárium terén végzett példaértékű kutató-fejlesztő tevékenysége, valamint a fenntartható mezőgazdaság érdekében kifejtett, nemzetközi szinten is eredményes erőfeszítései elismeréseként Beszédes József-díjjal ismerték el a Vármegyenapon Molnár Istvánt, a dombóvári Agrár-Béta Kft. ügyvezetőjét.

Korábban megkapta a Kocsis Károly-díjat bioenergetikai kutatómunkája elismeréséül, 2016-ban az Év Agrárszakembere lett és 2018-ban a Magyarország legszebb birtoka címet is elnyerték. Molnár István emellett Dombóvár díszpolgára. Megtisztelőnek érzi az újabb elismerést, mint mondta, mindig öröm, ha az embert a lakókörnyezetében is méltónak tartják a kitüntetésre, és fontosnak tartja, hogy ennek szellemében kell tovább élni és dolgozni.

Az, hogy a mezőgazdaság lesz az ő terepe, már nagyon korán eldőlt. Mászlonypusztán született, így már kicsi gyerekként kapcsolatba került a mezőgazdasággal. A tanulmányait is célzatosan ebben az irányban végezte, az Agrártudományi Egyetemen – mai nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – diplomázott, ahol 2003 óta oktat is. Mi több, az Agrár-Béta Kft. tangazdasága is a felsőoktatási intézménynek, a hallgatók gyakorlati félévet töltenek náluk, és elsajátítják azt, amit tankönyvekből nem lehet.

Molnár István a kezdetekről elmondta, hogy a kft. 2001-ben alakult a dombóvári Alkotmány Szövetkezet végelszámolása folyamán, ám hozzátette, hogy az alapként szolgáló szellemiség jóval régebbre nyúlik vissza. Korábban több szövetkezetnél dolgozott, volt beosztott növényvédő, ágazatvezető, végül elnökhelyettes. A rendszerváltás azonban új helyzetet hozott, és sorra mentek csődbe a szövetkezetek. Molnár István és családja nehéz helyzetbe került, és a családfő másodállásban csemegekukoricát árult a pécsi piacon, hogy meg tudjanak élni. Azt mondta, sokat tanult ebben az időszakban is, majd megismerkedett az amerikai típusú személyiségképzéssel, ami új ablakot nyitott számára. Megtanulta, mi különbözteti meg a sikertelen embert a sikerestől, hogy hogyan kell valamit felépíteni.

Az Agrár-Béta Kft. pedig gyakorlatilag a nulláról indult. Az Alkotmány Szövetkezet végelszámolása után összeült egy válságstáb, a tagok pedig nem akartak külön-külön dolgozni, így jött létre a cég 32 tulajdonossal. Az egykori sertéstelep egy részét tudták megvenni, ott kezdtek dolgozni, árverésen két MTZ traktort és egy IFA-t vásároltak. Ám ahhoz, hogy a rendelkezésükre álló 978 hektár földet művelésbe tudják venni, arra is szükség volt, hogy más gazdák – köszönhetően a jó kapcsolatnak – a segítségükre legyenek gépekkel. Molnár István ezzel kapcsolatban az Axiál és a mai nevén Agrotec segítségét külön is kiemelte. Néhány év múlva aztán, ahogy stabilizálódni kezdett a működés, egyre több gazda adta bérbe nekik a földjét.

Napjainkban igen sokrétű a cég tevékenysége. Hosszú ideig a cukorrépa volt – ahogy Molnár István fogalmazott – a szent növényük. Az EU-s csatlakozás azonban új szabályozást hozott, megváltozott a növény rendtartása, ezért már nem volt kifizetődő a termesztése, váltani kellett. Egy sárvári válságtanácskozáson tűnt fel az új irányvonal egy bajor szakember jóvoltából, aki rávilágított a biogáz és a bioethanol előnyeire. Molnár István nyakába vette Európát, több országot végigjárva ismerte meg az új technológiát, és úgy látta, a környezettudatos szemléleté a jövő. Az egyetemi professzorokkal, barátokkal, társakkal összeülve kidolgozták a részleteket, és nekiálltak a megvalósításnak.

Első lépésként telepítették az energiaültetvényeket, aztán megépült a biogáz, majd pár évre rá a bioethanol-üzem, később Magyarország első pillangóorchidea-kertészete. A fejlődés, bővítés azóta is folyamatos. A növénytermesztésben a waxi kukorica lett a fő irány, amelyet kizárólag külföldre értékesítenek. Az abból előállított keményítőt a gyógyászatban és az élelmiszeriparban is hasznosítják. Az Agrár-Béta Kft.-nek emellett Ghánában és Nigériában is vannak érdekeltségei, illetve Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Montenegróban és Szerbiában is vannak üzleti kapcsolataik.

A Beszédes József-díj egyrészt a cég társadalmi felelősségvállalásának az elismerése. Molnár István úgy véli, hogy azoknak a vállalkozóknak, akik megtehetik, kutyakötelessége segíteni a lakókörnyezetüket. Lokálpatriótaként pedig örömmel eleget tesz ennek, és nem azért, mert kérik, hanem azért, mert számára ez belülről fakadó motiváció. De ugyanilyen társadalmi felelősségvállalásként tekint a kutatás-fejlesztésre, az innovációra is, amely mindig új utakat nyit.

Magángyűjteménye közel ezerkétszáz darab növényt számlál

Molnár István közismerten orchidearajongó. Elmondta, hogy az első különlegességet, egy Vanda orchideát párizsi útjuk során vásárolta a feleségének, magángyűjteménye mostanra pedig közel 1200 darabot számlál. Számos országban megfordult, így a világ különböző pontjairól származó növények gazdagítják a gyűjteményét, amelynek gondozása kikapcsolódást jelent számára.

Emellett horgászni, vadászni szeret, de az utóbbi években az unokák felé tolódott a hangsúly. Szabadideje nagy részét nekik szenteli. Feleségével három gyermeket neveltek fel – mindannyian az agráriumhoz közeli területen találták meg az útjukat –, és hat unoka gazdagítja a mindennapjaikat. Molnár István kiemelte, hogy megfelelő, támogató háttér nélkül nem lehetne ennyi területen helytállni, de neki megadatott, hogy összetartó, segítő család vegye körül.