2023.10.15. 14:49
Négy ember és egy beagle egy hónap alatt tette meg a Rockenbauer Pál emléktúrát
Harminchét év után újra végigjárta négy túrázó és egy kutyus az 560 kilométer hosszú Dél-Dunántúli Kéktúra szakaszát, melyről a Rockenbauer Emlékház tulajdonosa, Borsi Zsolt mesélt portálunknak.
Fotó: Kiss Albert
Az országos Kékkör második túraútvonala Vas megyéből indult szeptember 15-én, és október 14-én, szombaton ért véget a Grábóc–Szekszárd szakasszal.
– 1986. október 12-én fejeződött be a Rockenbauer Pál vezette Dél-Dunántúli Kéktúra bejárásának megfilmesítése, melyet 37 év után újra végigjártak a túrázók Írottkőtől Szekszárdig – tájékoztatta portálunkat Borsi Zsolt, a Rockenbauer Emlékház tulajdonosa. A szekszárdi túraszakaszt megtette Sáfrány József, Rockenbauer Pál rendezőasszisztense, filmrendező és felesége, Czeiner Katalin is.
Az utolsó etap huszonegy kilométernél valamivel hosszabb részét több csatlakozási pontra osztották fel, így a túrázóknak lehetőségük volt Sötétvölgynél és a Bati kilátónál is csatlakozni. Szekszárdon Sáfrány József és Czeiner Katalin mellett, Rockenbauer Pál filmkészítő barátai, Gyenes Júlia, Pongrácz Olga, Gyenes Károly, Faludi Sándor és Buzás Károly is megjelentek.
– A túra, ha úgy tetszik egy hónapon át tartott, szeptember 15-én indult, egy-egy eső nap volt beütemezve, végül huszonhét nap telt gyaloglással, és három pihenőnapot tartottak a túrázók. Az 560 kilométerre nyolcan vállalkoztak, de voltak, akik lemorzsolódtak, illetve olyanok is, akik a felénél tudtak csak csatlakozni, ez főként a szabadságok kérése miatt alakult így. Az egész szakaszt négyen csinálták végig: Klein Nikoletta, Stahl László, Decleva Ferenc, Kovács Erika és Dézi nevű beagle kutyusa.
Négy ember és egy beagle egy hónap alatt tette meg a Rockenbauer Pál emléktúrát
Fotók: Kiss AlbertA szervező elmondta, a túrázóknak annyiban tudott a segítségére lenni, hogy minden napra szállást biztosított. 1986-ban még nem vették olyan komolyan a vadászati idény alatt az erdőlátogatási tilalmat, mint manapság. Ami miatt Vas, Zala és Somogy vármegyében a túrázóknak az erdőt délután négy órakor el kellett hagyniuk és egészen reggel kilenc óráig nem is mehettek vissza.
– Minden vadásztársasággal egyeztettem, és szerencsére nagyon készségesen segítettek szállást találni a túrázóknak. Somogy vármegyétől gyakorlatilag már sátrazhattak is a résztvevők egészen a túra végéig.