Több generációnyi gyerekkel szerettette meg a madárvilágot

Fennállása ötvenedik évfordulóját ünnepli idén Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a kerek évforduló alkalmából díjazta kiválóságait, köztük a Dombóvári Csoport három tagját. Több évtizedes madárvédelmi munkájuk elismeréseként Schmidt Egon Emlékérmet vehetett át Molnár Zoltán elnök, Orbán Zoltán alelnök és Nagy Sándor alapító-titkár. Utóbbi szakember a rangos Keve András-díjat is átvehette, amely azoknak adományozható, akik az egyesület alapításától kezdve, vagy több évtizeden keresztül kitűnő tevékenységet folytattak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület működése és szervezése terén.

A csoport honlapján olvasható beszámolóból kiderül, hogy Nagy Sándor az MME 28. sz. Dombóvári Csoportjának alapítója, kezdetektől titkára és irányítója. 1979-ben került Dombóvárra, 1980-ban alapította a helyi csoportot. Akkor csatlakozott a Búvár-klub mozgalomhoz, amelyből a helyi madártani csoport, majd az országos ismertségnek örvendő TK Oktatóközpont is kialakult. Négy évtizede végez ornitológiai ismeretekre épülő ismeretterjesztést, öko-szemléletű környezeti nevelést, 1982 és 2020 között madarász sulit vezetett az oktatási intézményben, ahol 31 évig dolgozott.

A Dél-Dunántúl első madárvártáját avatták 1984-ben Dombóváron, ahol 44 éve szervezi a nyári ornitológiai táborokat. A KÖM Környezetvédelmi Nevelési Bizottságában az ország általános iskoláit képviselte 1991-1999 között, az MME alelnöke volt 2012-2016 között, 12 évig a KOKOSZ elnökségének volt a tagja. Az Enikő Díjas Herman Ottó Oktatóközpontnak  1982 óta vezetője , 1996 óta titkára a „Tolna megye természeti értékeiért” Alapítványnak, 1994-től 2009-ig szervezte a „Madarak és fák napja” Országos Tanulmányi Versenyt, a döntőnek Dombóvár volt házigazdája.

Akkreditált pedagógusképzést vezetett a dunántúli térség pedagógusainak 1999-2004 között „Erdei iskolai program szervezése” címen. Több fajvédelmi és madárvédelmi programnak a vezetője: 1980-tól az odú, 1990-től a fehér gólya, 1995-től a gyöngybagoly, 2000-től a fecske programnak. Közel 300 pályázatot írt, megteremtve az általa vezetett civil szervezetek környezeti nevelésének a feltételeit: madárvárta, oktatóközponti terem, ornitológiai gyűjtemény, madárbarát mintakert a belvárosban és a tüskei táborhelyen.

Molnár Zoltán 1982 óta MME tag, 1988 óta a Dombóvári Csoport elnöke. A Pacsmagi Erdei Iskola létrehozásáért és annak működtetéséért Pro Natura díjat kapott. Meghatározó szerepe volt a terület gazdag madárvilágának feltárásában. Munkájának köszönhető, hogy védett természetvédelmi terület, majd világvédett ramsari vizes élőhely lett a tórendszer. Az ifjúság környezeti nevelése, szemléletformálása, az MME munkájának népszerűsítése érdekében kiemelkedő munkát végez Tamási körzetében.

Orbán Zoltánról azt írják, hogy a Dombóvári Csoport alapító tagja, és egykori madarász-sulisként kezdetektől sokszínű és rendkívül hatékony munkát végez a helyi csoportnál. Későbbi munkahelyein egyedi, de mégis másolható és alkalmazható módszereket vezetett be a madárvédelmi munkába és az ismeretterjesztésbe. Munkája, ötletei és módszerei egyszerre szolgálják a környezeti és szemléletformáló nevelést, a madár és élőhelyvédelmet, illetve az egyesület tevékenységének lehetőségeit és sokszínűségét. Megjelent írásai, kiadványai és madárvédelmi könyvei hatalmas értékei ennek a műfajnak. Jelenleg az MME szóvivője, a Madárbarát kert program vezetője és a Madártávlat című MME kiadvány főszerkesztője.