2024.04.21. 20:00
Szekszárdi Sportközpont: Még az eddig ismertnél is több pénz veszett el
Másfél hete írtuk meg, hogy a szekszárdi sportközpont rengeteg pénztől esett el, mert a Sportért Felelős Államtitkárság szerint stratégiai gondok jellemzik Szekszárd sportéletének szervezését. Ebben jelentős szerepe van és volt az Éljen Szekszárd két politikusának, Murvai Árpádnak és Faragó Zsoltnak. Akkor a szaktárca azt közölte, 45 millió forintot kapott csak tavaly az intézmény, ami idén viszont már nem jár, mivel a központ elveszítette a kiemelt vidéki sportlétesítmény státuszt. Most a korábbi igazgató azt mondta, még ennél is nagyobb a baj, hiszen volt olyan esztendő, amikor 180 millió forintot kapott az államtitkárságtól a szekszárdi sportközpont.
Még az eddig ismertnél is több pénzt bukhatott el a szekszárdi sportközpont (Fotó: MW Archívum)
Tíz napja közölte portálunkkal a szaktárca, hogy 45 millió forintot kapott csak tavaly az intézmény, ami idén viszont már nem jár, mivel elveszítette a kiemelt vidéki sportlétesítmény státuszt. Most újabb fejlemények derültek ki az ÉSZ politikusaihoz köthető, egyre duzzadó botrányról, miután portálunknak sikerült beszélnie Csillag Balázzsal, a Szekszárdi Sportközpont NKft. korábbi ügyvezetőjével. A szakember azt mondta, valójában nagyságrendekkel több pénztől eshetett el a szekszárdi sportélet, mint amiről eddig tudni lehetett.
Évente közel kétszázmillió forint érkezett korábban
Csillag Balázs 2020 februárjáig vezette a Szekszárdi Sportközpont NKft.-t. Portálunk érdeklődésére most azt mondta, az ő ügyvezetői megbízása idején, még 2019-ben nyerte el a szekszárdi sportközpont egyesülete a kiemelt vidéki sportlétesítmény státuszt. Akkor a Sportért Felelős Államtitkárság még az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozott, azóta pedig átkerült a honvédelemért felelős szaktárcához.
Csillag Balázs hozzátette, az első esztendőben mintegy 180 millió forint érkezett a kiemelt státusznak köszönhetően, ami „fel volt címkézve", vagyis csak és kizárólag az államtitkárság által előre meghatározott célokra lehetett felhasználni. Volt a pénznek olyan része, amit rezsire költhettek, vagy éppen a szakosztályok működésére, és a forrásból jutott egy jelentős összeg a Gemenc Nagydíj megszervezésére is.
A szakember nem kívánta kommentálni a most kialakult helyzetet, azt viszont érdekesnek találja, hogy azok közül a szervezetek közül, amelyek eddig jogosultak voltak a kiemelt vidéki sportszervezet státuszra, kizárólag a szekszárdi sportközpont bukta el a lehetőséget.
Az államtitkárság szerint súlyos hibák jellemzik a sportközpontot
Amint arról korábban beszámoltunk, a botrány miatt megkerestük a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságát. A válaszukban azt írták: „A Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. tekintetében elmondható, hogy a vezetési és irányítási nehézségek jelentős szerepet játszottak a szakmai célok elhanyagolásában. A vezetés, a stratégiai tervezés és a hatékony munkafolyamatok hiánya mind negatív hatással voltak a sportszervezet szakmailag kitűzött céljaira, a sportszervezet fejlődésére.
A 2023. évi kiemelt sportegyesületi programban a Szekszárdi Sportközpont Nonprofit Kft. 45 millió forintos támogatásban részesült. Az együttműködések és a megfelelő stratégiai tervezés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Szekszárdi Sportcentrum Nonprofit Kft. sikerrel tudja elérni a céljait és megvalósítsa a terveket, amelyhez a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága, a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. és a Sportegyesületek Országos Szövetsége minden segítséget megad a továbbiakban is.“
Vagyis a államtitkárság szerint Szekszárdon az önkormányzati szinten szervezett sportéletben jelenleg súlyos stratégiai és vezetési hibák sora lelhető fel, ezért nem tartották indokoltnak a kiemelt vidéki sportlétesítmény státusz további odaítélését a városi sportközpontnak. Ezért a területért a közgyűlésben a tolnai vármegyeszékhelyen az Éljen Szekszárd politikusai felelnek, vagy feleltek.
Évek óta az ÉSZ-hez tartozik a szekszárdi sportélet
A Szekszárdi Sportközpont NKft. felügyelőbizottságát korábban Faragó Zsolt vezette, míg a város sportéletét szervező Oktatási Sport és Ifjúsági Bizottságot Murvai Árpád irányítja, valamint most ő a FEB elnöke is. Az Éljen Szekszárd politikusait korábban hiába kerestük, nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. A szakállamtitkárság sajtóosztálya viszont azt írta, a döntésük – vagyis a kiemelt pozíciót biztosító státusz megvonása – oka az, hogy a sportközpont vizsgálatakor „a stratégiai tervezés és a hatékony munkafolyamatok hiányát“ tapasztalták.
Az ügy érdekessége, hogy a botrányos döntés okaiban érintett Faragó Zsolt és Murvai Árpád is újraindul az Éljen Szekszárdot képviselve az idei önkormányzati választáson. Előbbi politikus korábban a Szekszárdi Sportközpont NKft. felügyelőbizottsági elnöke volt, utóbbi pedig a közgyűlés Oktatás, Sport és Ifjúsági (OKSI) Bizottságát vezeti. Az ÉSZ Facebook oldalán néhány napja, a Murvai Árpád újbóli indulását közlő bejegyzésben ez olvasható: „Feladata a körzet lakóinak képviselete mellett a városi utánpótlás és tömegsport felkarolása, annak fejlesztése.“
Vagyis az ÉSZ tagjai szerint Murvai Árpádra érdemes újra rábízni a helyi sportélet szervezésének vezetését, azok után, hogy a városi sportélet abban az időszakban bukott el nagyjából 135 millió forintot, amikor ő irányította az OKSI Bizottságot.
Faragó Zsolt szintén elindul az Éljen Szekszárdot képviselve a június 9-i önkormányzati választáson. Róla a mostani frakciótársa, Csötönyi László írt levelet nemrégen Gyurkovics Jánosnak, Szekszárd alpolgármesterének, amiben azt állította, Faragó tevékenysége árt Szekszárdnak.
Az ügy előzménye az volt, hogy Faragó Zsolt a helyi kulturális bizottság tagjaként megakadályozta, hogy felosszák a kiemelt művészeti tevékenységet végző művészeti egyesületeknek szánt önkormányzati támogatást. Ezt követően egy cikkünkben Csötönyi László arról beszélt, azért nem indul újra az ÉSZ színeiben, mert szerinte az ÉSZ városvezetési stílusa fittyet hány a helyiekre, és egy gépezetként működik. Amint Csötönyi fogalmazott: „egy várost, s a városban élő közösségeket, civil szervezeteket, egyesületeket nem lehet és nem szabad kizárólag fiskális szemmel nézni, gazdasági társaságokként kezelni, azokkal úgy bánni.“