Betörtek a bölcskei templomba

130 ÉVE Templom-rablás. Bölcske község róm. kath. egyház rácsozatos ablakát ismeretlen tettesek feltörték, behatolva az oltárszekrény ajtaját szinte felfeszítették s onnan egy szentség-felmutatót (monstranczia) egy szentség-tartót (cziborium) és egy oltári nagy ezüstös függő-lámpát 290 forint értékben elloptak. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. július 29.)

130 ÉVE Agyonrúgta a ló. Tolnai Sándor 22 éves bogyiszlói, alig kéthetes nős fiatal embert, midőn a legutóbbi tolnai vásárra ment, mén-csikaja ugy fejbe rúgta, hogy azonnal szörnyet halt. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. július 29.)

130 ÉVE Veszettség áldozata. Tamásiban, honnan csak a folyó évben már 5 egyént küldtek föl a budapesti Pasteur intézetbe, 3 héttel ezelőtt ebmarás történt, melynek áldozata, a 7 éves Koralóczy György a veszettség folytán rövid, de borzasztó kínok között múlt ki. (Tolnamegyei Közlöny, 1894. július 29.)

120 ÉVE Imádkozás esőért. Valóban kétségbeejtő az a nagy szárazság, mely az egész országban megsemmisíti a növényzetet. Ha még most sem erednek meg az égnek csatornái, akkor ismétlődni fog az 1863-i k évi nyomorúság, midőn a nagy aszály mindent elpusztított és éhínségbe jutott a szegény nép. Mindenfelé, igy Döbröközön is Fájth Lajos h. plébános vezetése alatt a hívek százai nagy körmenetben vonultak ki a Kálváriára, hogy jótékony esőért könyörögjenek. A h. plébános megható könyörgésére a hívek szeméből könnyek hullottak a száraz földre. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 4.)

120 ÉVE Telefonhálózat a vasútvonalon. A bátaszék-dombóvári vasútvonalon a máv. igazgatóságának rendeletére telefonnal látják el az összes állomásokat és az őrházakat. A telefonvezeték irányának megállapítását múlt kedden végezte el az e czélra kiküldött szakértői bizottság. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 4.)

120 ÉVE Szerencsétlenül járt arató. Bottyán Ferencz 19 éves szekszárdi legény aratni volt Főherczeglakon, ahol az éles tarló annyira megsebezte a lábát, hogy az feldagadt és képtelen lett a járásra. Ott egy kuruzsló operálta a lábát, de oly szerencsétlenül, hogy vérmérgezést kapott, melynek következtében Szekszárdon meghalt. Ez az eset is intő példa arra, hogy senki se bízza magát kuruzslóra. (Tolnamegyei Közlöny, 1904. augusztus 4.)

110 ÉVE A hadüzenet hatása Tolnavármegyében és Szekszárdon. Az ősz király (I. Ferenc József - a szerk.) hadüzenete Szerbiának igaz örömet váltott ki Szekszárdon s az egész megyében minden honpolgár szívéből, mert felkent királya hívó szavára szívesen megy a harcba, hogy megbosszulja azt a sok galádságot, mellyel az alávaló szerb nemzet megsértette a hatalmas Magyar-Osztrák Monarchiát. A haza és a király védelmére a behívott hadkötelesek sietve vonultak, hogy dicsőséges győzelmet arassanak a hitvány szerbeken, akik meggyilkolták trónörökösünket (Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és felesége 1914. június 28-án lett merénylet áldozata Szarajevóban - a szerk.) és hűséges hitvesét. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 2.)

110 ÉVE Bevonulások. A tolnai huszárok csütörtökön, július hó 30-án mentek le a harctérre. Nagyon lelkes a hangulat. A templomban a bevonuló tolnai katonákért ünnepélyes nagymise tartatott, melyen a közönség teljes számban vett részt es azt zsúfolásig megtöltötte. Eddig már mintegy ezer ember rukkolt be. Van olyan család, hol öt fiú ment el katonának. Az ilyenek szülei persze szomorúak, de nem a háborútól való félelem miatt, hanem a sok munkaerő elvesztése miatt. Nagy baj biz ez, de a nép belátja, hogy nem mehet máskép, ellenségünkkel végre le kell számolnunk. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 2.)

110 ÉVE Önkéntesek. A szekszárdi főgimnáziumi tanulók Wigand János igazgató kezdeményezésére egy ívet írtak alá, melyben kötelezik magukat, hogy a háború idejében önkéntes csapatot alakítanak és itthon mindenben segítenek a hatóságnak. (Tolnamegyei Közlöny, 1914. augusztus 2.)