4 órája
Nők 43+ : Jövőre bevezethetik, érdemes figyelni!
Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjjogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük a Nők 40 nyugellátást, azonnal vagy halasztva. A Nők 40 új változata – a legfrissebb információ szerint – Nők 43+ néven jövőre kerül bevezetésre.
Ha megvan a negyven éves szolgálati idő, akkor a nagy kérdés az, érdemes-e várni vagy azonnal igényelni? Olvasónk abban kért segítséget, hogy mi lenne a célszerűbb: december elején meglesz a 40 éves munkaviszonya, ezt a nyugdíjfolyósító is igazolta neki, viszont ott azt a tanácsot kapta, ha rádolgozna még 101 napot, akkor még jobban járna, mert 2 százalékkal nőne a nyugdíja összege. Ugyanakkor attól tart, jövőre ha bevezetik a Nők 43+ változatot, akkor őt ez negatívan érinti.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
Nők 43+, hamarosan bevezethetik, érdemes-e várni az igényléssel?
NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében arról ír, hogy amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei, célszerű haladéktalanul igényelni a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja – nincs munkája, nem megfelelő a munkahelye, leépítés várható, törékeny az egészségi állapota, vagy egyszerűen csak a családjával szeretne több időt tölteni.
De annak is érdemes azonnal igényelni a kedvezményes nyugdíjat, aki tovább szeretne dolgozni a munkahelyén, és erre lehetősége is van. Ugyanis – már nyugdíjasként – nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei. Neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete – amit korlátozás nélkül felvehet ha a versenyszférában dolgozik, emellett a nyugdíj szüneteltetése alól mentesített több közszférás ágazatban is. A munkáltatója pedig mentesül a 13 százalékos szocho fizetése alól a nyugdíjaskénti keresete után.
Sokan tartanak attól, szigorodnak a feltételek
Sok nő tart attól, hogy szigorodnak a nők számára kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért nem akarnak késlekedni az igényléssel. A feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelésével szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár 2022-től a 65. év betöltése.
A Hitelforum.hu arról írt, hogy 2025-ben bevezethetik a Nők 43+-t. Érdemes azt is számba venni –a nyugdijguru.hu segítségével – hogy januártól milyen szolgálati időtartamok nem számíthatók be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe.
Néhány szolgálati idő nem számítható be a kedvezményes nyugdíjba
Sok értetlenséget szül az érintett hölgyek körében, hogy nem minden szolgálati időtartam számítható be a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe, annak ellenére sem, hogy a be nem számítható időtartamokat is figyelembe kell venni a nyugdíj összegének kiszámítása során.
Vagyis eltér egymástól a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő fogalma.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
A megértési nehézséget az okozza, hogy minden jogosító idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosító idő.
A figyelembe nem vehető időtartamok a következők
Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a Nők 40-re való jogosultság meghatározásakor.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.
A felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
Nem lehet figyelembe venni a munkanélküli segélyt sem
A munkanélküli segély, álláskeresési járadék folyósításának tartama, ideértve a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítási tartamát is, valamint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama sem vehető figyelembe a nők kedvezményes ellátásához szükséges szolgálati időnek.
A rokkantsági ellátás folyósítási tartama egyébként szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás öszegéből nyugdíjjárulékot.
A rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe.
Hasonló a helyzet a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításánál is.
Ezt is nagyon sok érintett hölgy nehezményezi, hiszen tipikusan a nőkre háruló feladat a családokban, hogy gondoskodjanak az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt támogatásra és ápolásra szoruló közeli hozzátartozóikról – az erre tekintettel kapott ápolási díj folyósítási tartama azonban nem számítható be a Nők 40-re jogosító időbe.
Az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők 40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg.
A fizetés nélküli szabadság főszabályként nem számítható be a jogosító időbe.
Nem lehet a 40 évből hiányzó időt tb megállapodással megszerezni
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke 22 százalék. Ezzel a megállapodással olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők 40-re jogosító időbe.
Ugyanakkor a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított „rendes” táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.
