2024.11.03. 20:00
Génmegőrzés a cél a nagydorogi, millenniumi tölgyfa segítségével
Gyűjtik a nagydorogi templomkertben lévő tölgy makkjait. Szaporítóanyagként kerülnek felhasználásra a gyulaji erdészetnél.
Van makk bőven, rekordtermést ad a nagydorogi kocsányos tölgy. Tavaly gyengébb éve volt, de ennél a fafajnál megszokott a hullámzó hozam. A makktermés a gyulaji erdészethez kerül vetésre, szaporításra.
(Beküldött kép)
Jaksa János vérbeli lokálpatrióta. Nagy kedvence a református templom kertjében található millenniumi tölgy. Ferenc József tiszteletére ültették 1896-ban, s azon az eseményen a dédszülei is részt vettek. Tehát érzelmi okok miatt is szorgalmazza a makkmentést és elszállítást.
– Keresik a gyulaji gazdaságnál is azokat a növényeket – tájékoztat –, fajokat és egyedeket is, amelyek tűrik a szárazságot, megbirkóznak a klímaváltozással. A tölgy általában a nedvesebb tajalt és éghajlatot kedveli, viszont a mi fánk gyakorlatilag egy homokdombon áll, és csodálatosan fejlődik. Törzsfának tekintik az erdészek, remélik, hogy a makkjaiból nevelt csemeték is öröklik a kedvező tulajdonságait.
Valóban remélik. Ezt erősíti meg Gál László a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési ágazatvezetője.
– A Gyulaj Zrt. egy génmegőrző programban vesz részt – mondja –, melynek a lényege, célja az eredeti szaporítóanyagforrások megőrzése. Sajnos tapasztaljuk, hogy mindenki kereskedik össze-vissza mindenféle magokkal, s a ki tudja honnan származó dolgok nem úgy fejlődnek az erdőben, ahogy kellene. Amikor nincs jó makktermés, mindenhonnan hoznak, még Lengyelországból is, ami sokszor csak kidobott pénz. A magyarországi viszonyok között azok a fák nem érzik jól magukat. A tölgyek 6-7 évente adnak nagy termést, a közbenső időben csak keveset.
Faültetés - 1896
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. február 28-án „az ország ezeréves fennállásának ünnepe alkalmából kiültetendő fák ügyében” adott ki rendeletet. Ebben kérte az államerdészeti közegeket, hogy segítsék elő az emlékültetvények létesítését. Tolna vármegyében több ezer fát ültettek el ebből az alkalomból, sokat református templomok kertjébe. Törekedtek arra is, hogy lehetőleg hosszú életű fák kerüljenek a földbe, amihez a Darányi-féle rendelet a tölgyeket és a hársakat ajánlotta. Mert „a messze jövő számára minél nagyobb számmal való fennmaradást csak így lehet remélni”.
Ha van helyben jó fa, mely alkalmazkodott az adott környezeti feltételekhez, annak utódjai biztosabban megmaradnak. Ez a nagydorogi, több mint 120 éves kocsányos tölgy már bizonyított. Azt szoktuk csinálni, hogy csemeteneveléssel áthidaljuk a makkban szegény esztendőket. Persze ha nincs más megoldás, kénytelenek vagyunk vásárolni mi is máshonnan, mert az erdőtelepítéssel nem lehet leállni. Ezen a területen, a tengelici homokvidéken évente több tízezer csemetét ültetünk, nemcsak tölgyet, hanem elegyesen, szürke nyárral és más hazai fajokkal: virágos kőrissel, mezei juharral, vadkörtével és mezei szillel.
