2 órája
Önkéntes munka és a mindennapok apró hősei
Mindig csodálattal nézek azokra, akik másokért áldozzák idejüket, energiájukat – igazi önkéntes szuperhősök ők. Felmerül bennem a kérdés: Elképzelhető, hogy az önkéntes munka az én mindennapjaim része is? Lehet, hogy nap mint nap én is kis jótettek hálóját szövöm: egy kedves mosollyal, egy kínált pogácsával, egy előzékeny mozdulattal. Talán nem is kell sok ahhoz, hogy minden nap „önkéntesek” legyünk.
Az önkéntes munka szép, nemes. Amikor az önkéntességre gondolok, olyan emberek jutnak eszembe, akik másokért időt, energiát, sőt lelkük egy darabot is adják, sokszor olyanoknak, akikkel még életükben nem találkoztak.
Önkéntes munka- bennünk is él a hős
Meg lehet ezt állni csodálat nélkül? Aligha. Ám lehet, hogy nem kellene ezt olyan komolyan vennem. Hiszen gondoljunk csak bele: vajon nem segítséget ad az is, aki csak egy tál pogácsát kínál egy éhes kollégának, vagy rámosolyog az előtte szobrozó, feszült idegenre? Talán mindannyian naponta végzünk apró jótetteket anélkül, hogy tudnánk róla. Lehet, hogy nap nap után kis jótettek hálóját szöjük. Ha nyitottság van bennünk, talán mindennapi önkéntessé válunk.
