A korlátozások idején sem olvastak többet az emberek

Liebhauser János, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója szerint a mai technológiai fejlődés felveti a kérdést, meddig és hogyan van szükség a könyvtárakra és az olvasásra. Úgy véli, az olvasás továbbra is megkerülhetetlen marad, mivel bár erősödnek a minket körülvevő vizuális ingerek, a képi kultúra, továbbra sincsen olyan információszerzési eszköz, amely összetettebb tudás átadására alkalmasabb lenne, mint az olvasás. De hogy ez papír alapon történik a jövőben vagy sem, azt nem tudni. Egyelőre a digitális olvasás, az e-bookok használata mellett meghatározó a hagyományos könyv is. 

A könyvtárak szerepét tekintve nincsen trendforduló, bár tény, hogy ötven évvel ezelőtt sokkal többen és többet olvastak. Ennek oka, hogy a szabadidő eltöltésére ma már sokkal több lehetőség áll rendelkezésre: a tévé, az internet, a közösségi média használata teljesen átalakította a kikapcsolódás fogalmát. Így hatott korábban az olvasási, rádiózási, mozizási szokásokra a tévé, majd arra az internet megjelenése, nem szűntek meg, de eltűnt a korábbi domináns szerepük – fogalmazott Liebhauser János. 

A járványhelyzet miatti korlátozások is rányomták bélyegüket a könyvtárba járásra, mivel az intézményeket az év folyamán nyitvatartási idejüknek mindössze felében látogathatták, kevesebb olvasó iratkozott be az Illyés Gyula Megyei Könyvtárba is, ennek ellenére a kölcsönzött dokumentumok száma nem csökkent. 

Hogy nem tűnt el több olvasó, annak köszönhető a megkérdezett megyei intézmények, így például a tamási Könnyü László Könyvtár munkatársai szerint is, hogy gyorsan reagáltak a megújult helyzetre. A bezárás alatt „udvarkönyvtár” szolgáltatással várták hűséges olvasóikat, ami azt jelentette, hogy a telefonon, e-mailben megrendelt, vagy irodalmi ízlésüknek megfelelő kiadványokból a könyvtárosok által összeállított csomagokat a könyvtár épületén kívül, szabadtéren vehették át, amelyet igény szerint házhoz is szállítottak. 

Czink Judit, a tamási könyvtár igazgatója elmondta, bezárás idején mellőzni kellett a számítógépes- és irodai szolgáltatásaikat, a gyermekkönyvtári foglalkozásokat, valamint a gyermekeknek és felnőtteknek szóló könyvtári rendezvényeket. Bár utóbbiak a nyitást követően újraindultak, de egyértelműen tapasztalható az olvasók, a látogatók óvatossága, amely megmutatkozik a kölcsönzési adatokban, létszámban is. A könyvforgás harminckilenc százalékos, a kölcsönzési alkalmak, személyek száma pedig huszonöt százalékos csökkenést mutatott az aktív időszakhoz képest, a szakember szerint ez az adott helyzetben nem tekinthető rossz értéknek. 

A tamási és környékbeli olvasók széles palettáról válogatnak, a családregények, történelmi regények, a kortárs irodalom egyaránt népszerű, a megyei könyvtártól kapott támogatás lehetővé teszi, hogy a könnyedebb lektűr irodalom állományából is naprakész kínálatuk legyen az intézménynek, amely éppen múlt héten, a magyar kultúra napján vehette át a Minősített Könyvtár címet.

Szelpné Virág Rita, a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár igazgató-helyettese is lecsökkent látogatószámról beszélt. Elmondta, jelenleg 1800 olvasójuk van, főként Paksról és környékéről, Bölcskéről, Madocsáról, Dunaszentgyörgyről, Németkérről, Pusztahencsről és Nagydorogról, amely tizenöt százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, még lesz dolguk. Jelen vannak a közösségi oldalon, ahol megjelenítik aktuális felnőtteknek szóló programjaikat, a könyvújdonságokat, -bemutatókat, amelyekkel igyekeznek megszólítani a könyvtártagokat és a korlátozás idején lemorzsolódottakat. 

A többi könyvtárhoz hasonlóan olvasóik többsége gyermek és idősebb korú. Ami különlegesség: a legkisebbeket is megszólítva babáknak szóló olvasójegyet is kiadnak. Számukra különböző képes ismeretterjesztő könyveket, keménylapos mesekönyveket visznek a szülők. Kis olvasóik körében a külföldi gyerekkönyv szerzők, mese és ifjúsági regények, a nagyobbaknál a tinisorozatok, képregények a népszerűek. A felnőttek jellemzően szépirodalmat, ismeretterjesztő – azaz pszichológiai, életmód, gyermekneveléssel kapcsolatos – könyveket, vagy a szórakoztató kötetek közül skandináv és női krimiket, romantikus regényeket olvasnak szívesen. 

Több a könyv, azonban kevesebb a forgalomA világjárvány első évében, 2020-ban jelent meg a legtöbb kiadvány a hazai könyvesboltokban 2010 óta, eszerint 14 600 féle könyvből fajtánként átlagosan 1900, összesen 28 millió példányt nyomtattak – derült ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének adataiból. Ugyanakkor 2020-ban lényegesen, közel hatmilliárddal kevesebbet, 49,7 milliárd forintot költöttek el a könyvesboltokban és a webshopokban az olvasók.

 A két legnagyobb hazai könyvforgalmazó jelzése szerint vevőik még mindig nem kaptak rá az e-bookokra. Ugyan a világjárvány és a lezárások miatt nőtt az érdeklődés az elektronikus könyvek iránt, ám még mindig a forgalom csekély részét képezik: az egyik nagy hálózatnál az össz­eladások mindössze öt százalékát teszi ki az e-book vásárlások, a másik forgalmazónál – bár az utóbbi egy évben tovább nőtt a forgalom – ez a szám továbbra is csupán egyszázaléknyi.