Virtuális szekszárdi időutazásra csábít a múzeum

Kalandozni térben és időben a megyeszékhelyen. Ezt teszi lehetővé a Wosinsky Mór Megyei Múzeum interaktív fejlesztése, a TÉR-KÉP-LAP. A Kiállítások fejezet alatt megnyitható honlap Szekszárd területének 1860-1988 közötti állapotát, változását, bővülését, egy-egy épületének felbukkanását térképen, ezzel együtt fotóval és hozzá rendelt ismertetéssel tárja az érdeklődők elé. A közel száz helyszínhez kapcsolódva a látogató betekintést nyerhet hatvan, a városhoz köthető személy élettörténetébe is. A fontosabb eseményeket idővonal mutatja be.

A két éve működő, képeslap és katalógus jelleggel egyaránt rendelkező honlap folyamatosan bővül. Erről a gyarapodásról beszélt hétfőn délután a múzeum főépületében Lovas Csilla osztályvezető, irodalomtörténész főmuzeológus és Mácsainé Iván Éva történész muzeológus. A két fejlesztő egyebek mellett elmondta, hogy a TÉR-KÉP-LAP blogja – mert a honlap ezen weboldallal is rendelkezik – immár huszonhárom bejegyzéssel várja az olvasókat.

A közönség igazi kincsesbányában találja magát a különböző témakörök áttekintésekor. Az aranyvonat Szekszárdon, a vármegyei múzeum tudós őrének tragikus halála, rokokó frizura az Almássy cukrászdában, egy motorbaleset margójára és még lehetne sorolni a címeket, melyekre kattintva máris kibomlanak a kort megidéző, olvasmányos stílusban megírt történetek. Lovas Csilla többször is merít Mészöly Miklós életművéből, például idéz a szerző azon novellájából, mely a vastuskó közösségi emlékezetben élő legendáját írja újra, és kapcsolja hozzá a gimnázium népszerű matematikatanára, Zelenka Gyula (1886–1935) alakját. Avagy felvillantja Szomjú Mózes nazarénus lakatos figuráját, a mester többször feltűnik Mészöly Miklós írásaiban. A lakatos a 20. század eleji Szekszárd egy ismert személyisége volt, „aki télen-nyáron papucsban és mezítláb járt. Fején mindig bőrsapka volt, harapófogót, egy köteg tolvajkulcsot meg kalapácsot hordott magával.”

Mácsainé Iván Éva a helyi sport témakörében is búvárkodik. A Gondolatok a magyar sport napjára című bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy „A Szekszárdi Sport Club 1912. augusztus 1-én tartotta alakuló közgyűlését. A futballszakosztály vezetője Haypál Benő lett, helyettese pedig Debulay Imre. Az újdonsült sportklub futballcsapata Baján lépett először pályára 1912 szeptemberében. Szekszárdon 1912 októberében rendezték az első futballmeccset, a Szekszárdi Sport Club a bonyhádi focistákkal mérte össze erejét. A focipályát a korcsolyapálya mellett alakították ki, és a kijelölt területet erre az alkalomra dróttal kerítették körbe. A pálya egyenetlensége és nagyfokú lejtése miatt a játékosok csak az egyik kapuba tudtak gólt rúgni. A félidőben történt térfélcsere mindkét csapatnak megadta a lehetőséget a gólszerzésre, így a végeredmény döntetlen lett 3-3 góllal.” A boldog békeidők pezsgő sportéletére jellemző, hogy „Koncz Ferenc nyomdász vezetésével – a szekszárdi munkásgimnázium égisze alatt – 1912 tavaszán egy munkás futball csapat is alakult Szekszárdon.”

Az ugyancsak önálló bejegyzéssel rendelkező vívás még korábbi gyökerekkel rendelkezik és Mácsainé Iván Éva írásában arra is felhívja a figyelmet: „Glykais Gyula, aki az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpián a magyar kardcsapat tagjaként nyert bajnoki címet, élete utolsó éveiben Szekszárdon élt és dolgozott a Városi Számvevőség vezetőjeként. A kétszeres olimpiai bajnok vívó 1948. július 12-én hunyt el, az Alsóvárosi temetőben helyezték nyugovóra.”

Ami pedig a teniszt illeti, ki gondolná, hogy ennek a sportnak voltak megrögzött ellenségei a megyeszékhelyen? Szintén Mácsainé Iván Éva idézi a Tolnamegyei Közlöny 1895. augusztus 5-i számának meglehetősen harcias hangvételben íródott, Sport életünk című cikkét. „Az újságíró a tenisszel kapcsolatban is nagyon erélyesen foglalt állást: »Magyar vélemény szerint a franczia gyepi lapdázás és az angolok által kultivált lawn-tennis inkább aggszüzeknek való korcs-lapdajáték, más a magyar nagy és kis méta mely még Deák Ferencznek is élvezetet szerzett.« Szerencsére nem mindenki osztotta ezt a vaskalapos szemléletet, és a sportkedvelő úri társaság Tolna megyében is gyorsan megbarátkozott a tenisszel.”

Érdemes tehát belelapozni a TÉR-KÉP-LAP-ba, és nemcsak a történelem, a helytörténet, hanem az érdekes történetek, egy-egy kor hangulatában elmerülni szándékozó látogatónak is, mert megannyi csemege vár kóstolásra.