Baka István most is köztünk van

A közönség Lázár Csaba Kazinczy-díjas színész, Szabó András Radnóti- és Kazinczy-díjas előadóművész, valamint Kovács Gábor gitárművész közreműködésével nyerhetett betekintést irodalmunk szekszárdi születésű, immár néhai, ám halhatatlan kiválóságának életébe és munkásságába.

– Jómagam hetvenhét éves vagyok, Baka István éppen most hagyta volna el a hetvenötöt, tehát ebből kiindulva akár köztünk is lehetne – mondta el lapunknak a kezdés előtti percekben Móser Zoltán. – A születésnapi műsorban ezért úgy fogok beszélni, mintha valóban itt is lenne. A tematikát a Bonyhádon élő Kovács Gábor barátommal együtt találtuk ki: azaz, a versek között rövid zeneszámok csendülnek fel, de úgy, mintha egy misén lennénk. Ezért arra kérem a közönséget, hogy ne tapsoljon, hanem adja át magát az áhítat érzésének. Egyébként Baka István versei mellett az általa fordított orosz lírikusoktól, valamint a Magdolna témakört ugyancsak megéneklő hazai szerzőktől, így Kaffka Margittól, Babits Mihálytól és Reviczky Gyulától is elhangzanak költemények.

Szülővárosában helyezték örök nyugalomra

Baka István József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő 1948. július 25-én született Szekszárdon. Hétéves koráig szüleivel együtt Bátán és Tamásiban lakott, majd 1956 márciusában költözött vissza a megyeszékhelyre. A Garay János Gimnáziumban orosz tagozatra járt, 1966-ban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1967-ben kezdte meg a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán. A diplomát 1972-ben szerezte meg, ezután két évig Szekszárdon tanított, majd visszatért Szegedre, ahol lapszerkesztőként dolgozott. Ebben a városban hunyt el 1995. szeptember 20-án. Bár csak negyvenhét éves korában távozott az élők sorából, mégis teljes életművet hagyott hátra. Szülővárosában nyugszik.