Halloween éjszakája, amikor a szellemek is bulizni indulnak

Halloween kapcsán sok legenda és álinformáció kering, de egy biztos: a Halloween mellett senki nem megy el vélemény nélkül. Ez az ünnep vagy nagy kedvenc, vagy épp fordítva, bugyuta, amerikai majmolásnak mondják az emberek. Azonban, akik az utóbbit gondolják, nem is tévedhetnének nagyobbat. Hiszen a Halloween gyökerei egészen a keltákig nyúlnak vissza, és nem a hollywoodi filmek kedvéért találták ki. Dr. Fuksz Márta segít nekünk a tévhitek tisztázásában.

Szellem és töklámpás: a Halloween rövid története

Az ókori kelták október 31-én, a Samhain éjszakáján ünnepelték az újév kezdetét, az őszi betakarítás végét és a tél beköszöntét. Az angolszász „Halloween” név eredetileg az All Hallow Even vagy All Hallows' Eve kifejezésből származik, ami mindenszentek előestéjét jelenti. „A kelták hittek benne, hogy ezen az estén a határ az élők és a holtak világa között elmosódik, megnyílik a túlvilág kapuja, így a szellemek képesek visszatérni a földre.

Ilyenkor a halandók terményáldozatokat mutattak be, hogy a bolyongó lelkek ne dúlják fel a frissen betakarított termést, és rémisztő maskarákat öltöttek magukra, hogy a megszálló gonosz lelkek ne ismerjék fel, hogy az álarc mögött ember van, akit így nem szálltak meg.” – mondja dr. Fuksz Márta főmuzeológus. A híres töklámpásokat eredetileg tarlórépából készítették, hogy a fénnyel elriasszák a nemkívánatos, ártó szellemeket. Tüzeket gyújtottak és nagy zajjal igyekeztek elűzni a kóbor lelkeket. A kelták szerint ilyenkor olyan misztikus lények jártak köztünk, mint a hírhedt Puca, aki képes volt bárkit kicsinyes trükkökkel bosszantani.

A középkorban az egyház okosan beolvasztotta ezt a különleges ünnepet, és így lett a Samhain előestéje Mindenszentek napjának vigíliája– meséli az igazgatóhelyettes. III. Gergely pápa a 8. században Mindenszentek napját november 1-jére helyezte, így október 31-e lett „All Hallows Eve”, vagyis mindenszentek éjszakája, innen származik a Halloween szó – meséli dr. Fuksz Márta.

Töklámpás és cukorka: a modern Halloween

A mai Halloween a kelta és keresztény hagyományokat sajátos, mókás formában őrzi. Az amerikai kontinensre érkező ír és skót bevándorlók honosították meg a tengerentúlon az ünnepet, és a Halloween idővel teljesen világi mókává alakult át. A répa- és céklalámpásokból hamar töklámpások lettek, melyeknek rémisztő arcát az iszákos ír kovácsról, Stingy Jackről mintázták, aki egy trükkös alku miatt örökre a két világ között rekedt. A félelmetes lámpások célja azóta sem változott: távol tartotta a kísérteteket és mindenféle halloweeni zombiseregletet.

A mai gyerekek számára a legizgalmasabb része a „Csokit vagy csalunk!” játék, ez hazánkban még nem igazán honosodott meg, de egyre gyakrabban látunk október utolsó napjának estéjén vidám gyerekcsapatokat tökös kosárkákkal. Ez már valóban az egykori szellemkiengesztelés modern változata: a csokik osztogatása egykor az ősi terményáldozatok hagyományát tükrözi. A római Pomona istennő, a gyümölcsök védelmezője iránti tiszteletből az alma is bekerült a halloweeni ünnepkörbe, így született az almahalászat. 

A házi kedvencek is buliznak

Az amerikai Halloween iránti lelkesedés nem áll meg a jelmezes gyerekeknél: sok helyen a háziállatokat is beöltöztetik Halloween alkalmából. Olyannyira, hogy 2021-ben az amerikaiak közel ötszáz millió dollárt költöttek kisállatok jelmezeire.

Halloween tehát nem egy amerikai kitaláció, hanem egy ősi kelta ünnep, amely vallási, kulturális és világi hatásokat ötvöz, míg végül egy cukorkákra vadászó, töklámpásos mókává nem vált. Így már érthető, miért vált népszerűvé, és miért szeretjük ha ezen az estén kicsit megtréfálnak minket a szellemek – vagy épp a csokikra éhes apróságok.