2024.11.03. 18:02
Aknai Tamás: a koldusbiblia, a Biblia pauperum missziós megbízatást teljesített
A héten folytatódott a Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem előadássorozata. A Művészetek Házában dr. Aknai Tamás művészettörténész harmadik előadása Biblia pauperum, a koldusbiblia és a modern kommunikáció címmel a képek üzenetéről szólt.
Dr. Aknai Tamás művészettörténész professzor tartott előadást a szekszárdi Művészetek Házában (A szerző felvétele)
Fotó: A szerő felvétele
Dr. Aknai Tamás művészettörténész professzor beszélt a szekszárdi Művészetek Házában a görög mitológiában szereplő Íriszről, a mennyei és a földi szférát átívelő szivárvány istennőjéről, aki az istenek hírnökeként a halandók és az istenek és világát volt hivatott összekötni. Szerepelt a képeken úgy is, mint szárnyas angyal, s ez az ábrázolásmód meglelhető ugyanúgy az ókor, mint a mai kor ábrázolásában is.
Az előadás címében szereplő koldusbiblia, latinul Biblia pauperum is a több mint ezeréves képbibliák hagyománya volt, amely az illusztrációt helyezte a középpontba, és hogy mindenki értse, csak rövid szöveggel, vagy szöveg nélkül adta tovább a kívánatos mondanivalót.
Mivel az üzenet rendkívül lényeges mozzanata volt a kifejezésnek, mondta Aknai professzor, nagyon fontos volt, és az ma is, hogy közvetítését mire bízzák. Ez izgalmas kérdése a művészeteknek, miként a mindennapoknak is.
Az antikvitás során istenek születtek az üzenetek hordozására, szép példák, vetített képek hosszú sorával illusztrálta ezt a folyamatot, majd változását, hogy miként alakult, formálódott a továbbítandó tartalom, lett a politika vivője, majd propaganda. De lett az üzenet a képzőművészeti alkotásokban autonóm, szavak nélküli üzenethalmaz is.
A képbibliák missziós megbízatást teljesítettek, a miniatúrákon szereplő alakok által elmondott szavakat akár a szájukból kijövő tekercsekre lehetett írni, ahogy ma a képregényekben A képek hordozták, adták tovább a keresztény közösségek tudását megismertetni, továbbadni. Szent Ágoston és Nagy Szent Gergely munkáinak egy-egy gondolatát ma az egyház és média kapcsolatát kutató szakirodalom az egyházi kommunikációról való gondolkodás kiindulópontjaként értelmezi.
A képeknek – folytatta Aknai Tamás – hatalmas ereje van, rejtett üzenetet tartalmaznak, amelyet a küldő nem szóval mond ki. Ezért a kommunikációs eszközök sorában jelentős helyet foglalnak el a művészetek, mint az üzenet megfogalmazásának sajátos, vizuális kifejezésekkel élő módjai.
A képzőművészet üzenetet közvetítő feladatáról szólt a tíz részből álló Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem harmadik előadása, a következőn, november 14-án kora este Munkácsy Mihályról és koráról beszél majd dr. Aknai Tamás.