Fájós foggal fogorvoshoz, rossz kocsival szerelőhöz megyünk

Hosszú évek óta működik Nagydorogon a református gyülekezet házas köre. Gyakorta találkoznak, rendszeresen táborba mennek, hogy az együttlétekből merítsenek erőt, ötletet házasságuk életben tartásához. Az idei tábort a kapcsolat évszakainak szentelték. – Végig vettük az évszakokat, megnéztük, ki hol tart. Tartalmas volt, mély felismerések születtek – idézte fel Surányi-Réti Katalin. A közösség lelkészével egyetértünk abban, hogy most, a szeretet ünnepe idején, igazán időszerű szót váltanunk a párkapcsolatokról, házasságról. Mint mondja, az évszakokra vonatkozó hasonlat nem tőle, hanem Gary Chapmantől származik, aki szerint az évszakok, csakúgy mint a természetben, következetesen és kérlelhetetlenül követik egymást egy házasságban is.  – A házasság nem egy statikus valami, hanem egy rendszer, ami folyton változik. Ha ezt felismerjük, és nem várjuk, hogy mindig tavasz vagy nyár legyen, megkíméljük magunkat a csalódástól – fogalmaz a lelkész. Azt mondja, minden évszaknak megvan a maga szépsége, de árnyoldala és kihívásai is. Nem lehet azt mondani, hogy a szerelem kezdete, a tavasz csak szép élményeket tartogat, hiszen a felmérések szerint éppen ebben az időszakban sok a válás, mert nem megy az összecsiszolódás, nem könnyű megbirkózni azzal, hogy a te és énből mi lesz. A tavasz elmúltával nem lesz oda minden, ami szép – fejtegeti Katalin. Nyárra beérik a kalász, megtörténik a fészekrakás, megszületnek az utódok, majd kirepülnek és elkövetkezik az üres fészek effektus, ami szintén hordoz magában konfliktushelyzeteket, hiszen, ha elmennek a gyerek, újra össze kell csiszolódni. A lelkész szerint éppen ebben az időszakban nagy próbatétel a változókor, amikor mind a férfiakban, mind a nőkben felborul minden lelkileg is, testileg is. – Elmúlik a fiatalság, újra kell fogalmazni magunkat, sőt a párkapcsolatban is nagy erőkre van szükség, hogy újra megtaláljuk egymást. Ilyenkor már több időt tud szánni magára mindkét fél, gyakran új munkát, új hobbit találnak maguknak, régen dédelgetett álmokat valósítanak meg. Nagy lökést, örömöt jelenthet az unokák érkezése is.

Katalin szerint, aki maga is anya, feleség, manapság nagyon sok a párkapcsolati válság. Az okok között minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy egy generáció alatt nagyot fordult a világ. Míg szüleink többnyire gondolkodás nélkül alakították a rájuk osztott férfi-női szerepeket, addigra a mai nők a család mellett karrierről is álmodnak. Több fronton megfelelniük azonban nagyon nehéz. – Akár egyik generációról a másikra jelentős a változás, vallja saját családjára utalva Surányi-Réti Katalin, aki Erdélyből származik, s húgával együtt első generációs értelmiségi. Mivel szüleik merőben másképpen éltek, elég nehéz az eltanult mintákat alkalmazni. – Az, hogy a nőknek hivatása is van, ad egyfajta szabadságot, ugyanakkor megnehezíti a dolgukat, mert a munkájukban, anyaként és háziasszonyként is szeretnének helytállni. Én magam is küzdök azzal, hogy megtaláljam a jó arányokat, szeretem a hivatásomat, vállaltunk három gyereket, itt van ez az óriási parókia, a kert. És, ahogy a legtöbb mai nőben, megvan bennem a tanulás iránt vágy, s szeretném mindig frissíteni a tudásomat – vázolja.

Mivel Katalin tanulmányai éppen a témába vágóak, kitérünk erre is. Nagydorog református lelkésze lelki gondozói képesítést szerzett és három éve pasztorálpszichológiai szupervizor képzésre is jár, éppen most írja a vizsgadolgozatát. A szupervizor hivatásgondozót jelent, azoknak segít, akik elakadnak a munkájukban, helyüket keresik. Katalinékat elsősorban az egyházi világra képeztek ki, a hitoktatók, lelkészek, presbitériumok munkáját segítik, hiszen – ahogy fogalmaz – ők is küzdenek elakadásokkal. Ilyenkor kell egy szakember, hogy segítsen megoldani a problémákat, illetve megelőzni a kiégést. Ennek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít főleg lelkészeknél, akikre súlyos teher nehezedik. – Ha egy hangszeren elszakad egy húr, megjavíttatjuk, ha elromlik a kocsi, elvisszük a szervizbe. A lelkésznek a személyisége a hangszere, ha megfárad, mélypontra kerül, neki is segítségre van szüksége. – Én ennek ízére nagyon ráéreztem a képzés során. Megértettem, hogy nem kell a problémákat egyedül cipelni, azt gondolni, hogy egyedül mindent meg tudunk oldani. Én is igénybe veszek segítséget a saját hivatásom, lelki életem kapcsán – jegyzi meg. Véleménye szerint ennek a kultúráját hazánkban még meg kell teremteni. Ez – kanyarodik vissza eredeti témánkhoz – a párkapcsolati problémák esetében is igaz. Sajnos ma még inkább szégyenként éljük meg, elhallgatjuk, ahelyett, hogy megoldást keresnénk. Merni kell segítséget kérni!
Hasznosak az olyan közösségek, ahol hasonszőrű problémákkal küszködnek és egymást támogatják. Ilyen a nagydorogi házas kör is, ahol már a hosszú évek alatt kialakult a bizalom, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy megbeszéljék a problémákat. Katalin szavai szerint a bizalom vize el kell, hogy érjen egy bizonyos szintet, mert két centis vízbe nem ugrunk fejest. A református egyház már felismerte, hogy nem elég a teológiai megközelítés, nem elég a közös imádság, sokszor gyakorlatias tanácsra van szükség. Az emberek ugyanis hétköznapi problémákkal küszködnek veszteség, gyász, munkanélküliség, házassági probléma, betegség nehezíti életüket. Katalin ezt én elég korán felismerte. Pályáját a Vajdaságban kezdte, ahol még a háború traumája is tetézte mindezt és ő 24 éves fiatal lelkészként rádöbbent, hogy az imádságon túl praktikus tanácsra is szükség van.

Könnyedén tovább állnak

Katalin szerint az is gond, hogy nem fektetnek a párok energiát abba, hogy megoldásokat keressenek, nem dolgoznak a kapcsolat megmentéséért, tovább állnak és egy új kapcsolatra koncentrálnak, pedig, ha dolgoznának a kapcsolatukért, talán menthető lenne más értékekkel együtt. – Nem ismerjük fel idejében, ha gond van, egyébként is meggyőződésünk, hogy a szerelem, ragaszkodás magától kitart, pedig ha nem teszünk bele energiát, kialszik, akár a tűz, ha nem teszünk rá fát.  – Jó tudnunk, hogy ott vagyunk a jóisten tenyerén, aki erőt ad ahhoz, hogy tudjunk küzdeni – foglalta össze.<exta>