2004.10.23. 12:59
Kovács Katalin marad Fábiánnénál
Feszült várakozás. Néhány centi a két versenyző között. Az egyik boldogan a levegőbe csap, a másik szomorúan le-hajta a fejét.
[caption id="" align="alignleft" width="220"] Kovács Katalin úgy döntött, nem tér le az eddigi sikereket hozó útról
[/caption]Június közepén Szegeden sejteni lehetett, Janics Natasa és Kovács Katalin nem csak az olimpiai indulásról, de a női kajak egyes aranyáról is döntött. Kati hiába volt legyőzhetetlen Sydney óta. Hiába gyűjtögette sorra a világbajnoki és az Európa-bajnoki elsőségeket. Hiába adta oda neki majd mindenki előre a bajnoki címet. A vágyott medált mégsem szerezhette meg egyesben, mert rajthoz sem állhatott. Négyesben és párosban viszont igen. A 2000 óta taroló egység, ha csak centikkel is, de kikapott a németektől. Bár az ezüst ugyanúgy megviselte, mint a többieket, Kovács másnap, egyesbeli vetélytársával párban, csúcsra ért. Nem sokkal a hazaérkezés után nyilvánosságra hozták, hogy a négyes három tiszaújvárosi tagja, Bóta, Szabó és Viski elhagyja Fábiánné Rozsnyói Katalint. Azóta mindenki Kovács Katalin döntésére várt. A sajtóban szinte naponta jelentek meg találgatások a folytatásról. Az olimpiai bajnok kajakoshölgy a Reggelnek mondta el, hogy nem vált.
– Bár imádom a sportágat, először azt kellett eldöntenem, kajakozom-e tovább vagy befejezem és családot alapítok, esetleg viszszatérek egy baba után – kezdte Kovács Katalin. – Már Athén előtt gondolkodtam a folytatáson, de vonzott a 2006-os itthoni világbajnokság. Párommal, Hoffmann Ervinnel rengeteget beszéltünk erről, míg elhatároztam magam. Bár négy évben gondolkodom,
az első és legfontosabb kihívás
az itthoni vébé. Óriási motívációt jelentett a hazai közönség. Így egyelőre csak a következő két évre figyelek, aztán beszélhetünk az újabb kettőről.
– Miért várt ilyen sokáig?
– Nem akartam kapkodni, sok mindent végig kellett gondolnom. A napokban leültünk Kati nénivel és férjével, Öcsi bácsival (Fábián László olimpiai bajnok kajakos – a szerk.), és beszélgettünk. Mindenki elmondta, hogy mi bántja, mi az, amit hibának érzett a közelmúltban, no és a folytatásról. Abban maradtunk, hogy ketten készítenek fel. Kilenc évig dolgoztam Kati nénivel, tudom, hogy rengeteget köszönhetek neki, ez akkor is igaz, ha az idei év nem
a terveim szerint alakult.