Diplomácia

2018.09.26. 15:23

Ha Ukrajna kiutasítja a beregszászi konzult, Magyarország is konzult utasít ki

A „videobotrányt” Kárpátalja ukrán kormányzója is értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik.

Ha az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán konzult – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén az ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán.

Hangoztatta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt, illetve Magyarország ukrajnai képviseletein történik a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal teljes mértékben összhangban van.

Az, hogy a magyar állampolgárságra jogszabály szerint jogosult emberek állampolgárságot kapnak, semmilyen magyar vagy nemzetközi jogszabállyal nincsen ellentétben.

„Hamis és hazug az a hivatkozás az ukrán fél részéről, amely azt a látszatot kelti, mintha a magyar állampolgárság megadása a Kárpátalján élők számra valamifajta nemzetközi joggal ellentétben állna” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Kijelentette azt is, hogy Ukrajna mintegy másfél éve a folyamatos jogsértés állapotában van. Alapvető nemzetközi jogszabályokat sértenek meg azzal, hogy sorozatosan veszik el az ott élő nemzetközi kisebbségektől a már megszerzett jogaikat. Ennek a politikának az egyik kárvallottja az ottani magyar nemzeti közösség is: az elmúlt egy-másfél esztendőben azt kellett tapasztalni, hogy az állam irányításával a magyarok elleni gyűlöletkeltést célzó politika kezdődött meg.

Új dimenziót jelent a kétoldalú kapcsolatokban, hogy az ukránok titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik kárpátaljai külképviseletén. Ez demokratikus országok között a legalapvetőbb együttműködési normák felrúgását jelenti – mutatott rá Szijjártó Péter.

A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltési politikán

- szögezte le. Hozzátette: „világossá kell tenni, hogy Ukrajna semmilyen indokkal sem sértheti meg a nemzetközi jogszabályokat”.

Szijjártó Péter úgy vélte,

amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, hogy ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony.

Ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást – fűzte hozzá.

Egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.

Friss sajtóhírek szerint immár az is világos, hogy

egy jelenleg is állományban lévő, vélhetően beépített ukrán határőr készítette a rejtett kamerás videofelvételt. Erről Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója beszélt a 112.ua ukrán televíziós csatorna kedd esti műsorában.

A megyevezető az adásban elmondta, hogy a videofelvételt készítő hivatásos határőr maga is magyar állampolgársági esküt tett a beregszászi konzulátuson. Kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy a határőr beépített ügynökként megbízást teljesített – adta hírül szerdán a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A „videobotrányt” Hennagyij Moszkal „mesterségesen keltettnek” és értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik.

Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság de facto létezik, míg de jure nincs. Úgy vélte, az ukrán parlamenti képviselők legalább fele rendelkezik második állampolgársággal, és a törvényhozás ezért nem akarja jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését.

A mostani nem az első eset, amikor felvétel kerül ki kárpátaljai magyar külképviseleten történt állampolgársági eskütételről.

2011-ben az ungvári magyar főkonzulátuson állampolgársági esküt tett kárpátaljai magyarok első csoportjából valaki csoportképet készített az esemény résztvevőiről, és a felvételt átadta az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU).

A fénykép alapján a szolgálat munkatársai elkezdték telefonon kihallgatásra beidézni a frissen honosított személyeket. Azokat, akik nem tettek eleget a jogsértő módon tett felszólításnak, otthonukban keresték fel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiltakozására a hatóságok akkor rövid időn belül felhagytak a kettős állampolgárok zaklatásával és a kérdés feszegetésével.

A „videobotrány” ügyéhez tartozik az is, hogy a karpataljalap.net, a KMKSZ hetilapjának portálja hírül adta, hogy

beadványban fordult Jurij Lucenko ukrán főügyészhez Pavlo Klimkin külügyminiszternek a kárpátaljai magyarokat szeparatizmussal gyanúsító kijelentései miatt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke,

aki egyszersmind az ukrán parlamentnek is a képviselője.

A híroldalon kedd este közzétett dokumentum szerint az ukrán külügyminiszter az utóbbi napokban adott interjúiban, valamint a Facebook és a Twitter közösségi portálokon azzal vádolta „Kárpátalja magyar közösségét, hogy rájátszik a szeparatista hangulatokra a megyében, utalva arra, hogy a kárpátaljai magyarok szeparatista veszély forrásai az Ukrajna elleni hibrid háborúban Oroszország állítólagos befolyása miatt.”

A KMKSZ elnöke jelezte, „anélkül, hogy kommentálná egy hivatalos személy badarságait, különösen egy olyan minisztérium legmagasabb rangú tisztségviselőjéét, amelynek célja, hogy országunk diplomáciai, jószomszédi és toleráns kapcsolatokat alakítson ki szomszédai mellett általában is a világgal”, kéri a főügyészt, hogy „felelőssége tudatában viszonyuljon Pavlo Klimkin miniszter ezen provokatív kijelentéseihez”.

Brenzovics László meggyőződése szerint a külügyminiszter e kijelentései szándékosan irányulnak „etnikai ellenségeskedés szítására a Kárpátalja megye területén máig békésen egymás mellett élő nemzetiségek között”.

Brenzovics László úgy vélekedett, hogy Pavlo Klimkinnek a médiában tett nyilatkozatai magukon viselik az Ukrajna büntetőtörvénykönyve 161. cikkelyében foglalt bűncselekmény jegyeit, egyebek mellett a nemzetiségi, faji vagy vallási ellenségeskedés és gyűlölet szítására, a nemzeti méltóság és becsület lealacsonyítására irányuló cselekményeket.

„Az ukrán népképviselők jogállásáról szóló törvény 161. cikkelye alapján, tekintettel a fentiekre, kérem, ellenőrizze Pavlo Klimkin miniszter említett provokatív kijelentéseit a médiában, és indokolt esetben indítson ellene büntetőeljárást Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 161. cikkelye alapján” – zárul a KMKSZ elnökének a főügyészhez intézett beadványa.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában