Orosz–ukrán háború

2 órája

Joe Biden jóváhagyta taposóaknák szállítását is Ukrajnának – frissül

1001. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katona harci pozíciója felé sétál Toreck irányában

Forrás: Anadolu via AFP

Fotó: Diego Herrera Carcedo

Cikkünk frissül!

Illés Boglárka: Magyarország abban érdekelt, hogy a háború mihamarabb véget érjen

Magyarország abban érdekelt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja mihamarabb véget érjen – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

Illés Boglárka azt mondta: „mi egyértelműen abban bízunk”, hogy Donald Trump amerikai elnökké választásával meg fogják találni a vezetők az utat a béke felé.

„Várjuk már ennek a háborúnak a végét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azok a háborúpártiak – akár Washingtonból, akár Brüsszelből –, akik eddig is a háború mellett érveltek, hajthatatlanok.

Donald Trump beiktatásáig megpróbálják kihasználni helyzetet, hogy ezt a háborút adott esetben tovább eszkalálják – értékelt.

„Mi, politikusok elsősorban az emberekért, az emberek életéért és az életük jobbá tételéért, a biztonságukért felelünk”, de a háborúpári politikusok nem mérik fel, hogy milyen károkat okoztak vagy okoznak – emelte ki az államtitkár.

Mintha nem mérnék fel – tette hozzá –, hogy ilyen nehéz télnek Ukrajna még sohasem nézett elébe, a humanitárius helyzet milyen mértékben romlott, és mintha azt sem látnák, hogy a támadások egyre intenzívebbek.

Magyarország továbbra is azt szorgalmazza, hogy az eszkalációt el kell kerülni 

– hangoztatta.

ILLÉS Boglárka
Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás:  MTI

Illés Boglárka szerint az európai parlamenti választásokat követően egyértelműen megjelentek az európai színtéren azok az erők, amelyek a béke mellett foglalnak állást, de azt látni, hogy Európán belül megpróbálják ezeket az erőket kiszorítani, ellehetetleníteni. Hozzátette: bíznak abban, hogy ezzel az óceánon túli fordulattal sikerül ezeknek az erőknek a hangját Európában is felerősíteni.

Az államtitkár hangsúlyozta: „valakik ezt a háborút annyira hajtják”, hogy a mélységi fegyverek alkalmazásától sem riadnak vissza, és a tizenötödik szankciós csomagot is az asztalra helyezték annak ellenére, hogy tizennégy alkalommal nem működött. Emellett ismételten napirenden van a nukleáris ipar, a kőolaj és földgáz kérdése – mondta.

Illés Boglárka a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt: akár az ukrajnai háborúval kapcsolatban, akár más területeken ha nem használják a diplomáciai csatornákat, „akkor nem tudunk eredményt elérni”, csak a konfliktusos helyzetek eszkalálódnak.

„Ezért az Európai Unió vezetőit és a külügyminisztereket arra próbáltuk rábírni”, hogy használják a diplomáciai csatornákat, és a diplomaták térjenek vissza a párbeszédhez – mondta az államtitkár.

Bezár az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége légitámadástól tartva szünetelteti működését, egy nappal azután, hogy Ukrajna amerikai rakétákkal csapott le Oroszországra.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége „konkrét információkat kapott egy lehetséges jelentős légitámadásról november 20-án” – írja a Meduza független orosz hírportál információi alapján a Magyar Nemzet.

A híroldalak arra figyelmeztetnek, hogy a bezárásra mindössze egy nappal azután került sor, hogy Ukrajna először csapott le orosz területre az amerikai ATACMS-rakétákkal. Az ukrán támadásban az orosz légvédelem öt rakétát lelőtt, de darabjaik tüzet okoztak a megcélzott katonai létesítmény területén. Orosz források szerint nem keletkeztek személyi sérülések vagy jelentős károk.

Zelenszkij: nem lesz egyszerű, de Donald Trump képes lehet lezárni a háborút

Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.

Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.

TRUMP, Donald; ZELENSZKIJ, Volodimir
Donald Trump fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a New York-i Trump-toronyban  2024. szeptember 27-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette: 

az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.

Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.

Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről. Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki, mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.

Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.

„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.

Nemzetközi jelentés: tavaly legalább 5700 halálos áldozatuk vagy sebesültjük volt a taposóaknáknak

Tavaly legalább 5700 áldozatuk volt a taposóaknáknak, ezerrel több, mint az előző évben – derül ki a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet, az ICBL-CMC jelentéséből.

A nyilvántartott halálos áldozatok száma 1983 volt 2023-ban, a többiek megsebesültek, néhányan közülük súlyosan. Mivel nem minden halálesetet és sebesülést jegyeznek fel, a valós szám valószínűleg magasabb – emlékeztetett a szervezet.

A taposóaknák érintésre robbannak, az áldozatok általában végtagot veszítenek el. Az áldozatok közül sokan civilek, mivel az aknák az ellenségeskedések után is élesben a talajon maradnak. Az áldozatok 84 százaléka gyermek vagy polgári személy volt 2023-ban.

A gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását tiltó szerződés 1999-ben lépett hatályba. Összesen 164 ország csatlakozott hozzá. Nem csatlakozott 33 ország, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Kína, Oroszország és Észak-Korea.

Az ICBL-CMC jelentése szerint nem állami szereplők, azaz fegyveres csoportok is használtak tavaly taposóaknákat, egyebek között a Gázai övezetben, de Kolumbiában, Indiában, Mianmarban, valamint az afrikai Száhel-övezet országaiban, köztük Burkina Fasóban és Maliban is. Tizenkét országban, köztük Kínában, Kubában, Szingapúrban és Vietnámban gyártanak továbbra is taposóaknákat.

Az ICBL-CMC (International Campaign to Ban Landmines – Cluster Munition Coalition) világszerte több mint 1000 szervezetet tömörítő hálózat, amely az ilyen fegyverek betiltásáért kampányol.

Joe Biden jóváhagyta taposóaknák szállítását is Ukrajnának

Az Egyesült Államok gyalogsági aknákat bocsát Ukrajna rendelkezésére, hogy megerősítse védekezését az Oroszország elleni háborúban – tájékoztatta egy amerikai kormányzati tisztviselő az AFP hírügynökséget Washingtonban helyi idő szerint kedden.

Joe Biden amerikai elnök
Fotó: Mauro PIMENTEL   / Forrás: AFP

A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) szerint az aknák hatékony eszközt jelentenének az orosz egységek előrenyomulásának lassítására.

A gyalogsági aknák használatát Ukrajna keleti területeire korlátoznák, és vagy időkorlátos önmegsemmisítő berendezéssel lennének felszerelve, vagy az akkumulátor kimerülése hatástalanítaná azokat.

Az 1999-ben hatályba lépett, úgynevezett ottawai egyezmény tiltja az ilyen jellegű fegyverek használatát, gyártását és szállítását, mivel még jóval az ellenségeskedések után is áldozatokat követelnek, főként a civil lakosság körében. Az egyezményt 164 állam írta alá és ratifikálta, de Oroszország és az Egyesült Államok nem. Ukrajna 2005-ben ratifikálta a dokumentumot.

Az Egyesült Államok nemrégiben engedélyezte Ukrajnának nagy hatótávolságú amerikai fegyverek használatát is oroszországi katonai célpontok ellen.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4005-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3650-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

A keddi eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában