Összeül a NATO–Ukrajna Tanács az orosz hiperszonikus rakétacsapás miatt – frissül

Cikkünk frissül!

Összeül a NATO–Ukrajna Tanács az orosz hiperszonikus rakétacsapás miatt

A Kijev által kért találkozóra nagyköveti szinten, a NATO–Ukrajna Tanács keretében kerül sor. Az ukrán tisztviselők állítólag a Dnyipro várost ért rakétacsapást követően kérték az ülést, amely jelentős eszkalációt jelent a folyamatban lévő konfliktusban, írta a The Guardian.

A Washington jóváhagyása utáni ukrán ATACMS rakétacsapásokra válaszul csütörtök reggel Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.

A fejlett hiperszonikus fegyverek oroszországi alkalmazása aggodalmat kelt a NATO-tagok körében, ami a regionális biztonságra és a tágabb értelemben vett stratégiai egyensúlyra is kihatással lehet. A megbeszéléseken várhatóan szó lesz mind az azonnali válaszlépésekről, mind pedig az Ukrajna védelmi képességeit az ilyen fenyegetésekkel szemben megerősítő hosszabb távú intézkedésekről.

A Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy Putyin aláírta az Oroszország nukleáris állami politikáját meghatározó rendeletet, melynek nukleáris elrettentési alapelvei  tovább mélyíthetik a globális geopolitikai feszültséget.

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Phenjan védelmére

Oroszország légvédelmi rakétákat szállított Észak-Koreának az ukrajnai háborús erőfeszítéseinek támogatására küldött katonai kontingensért cserébe - közölte Jun Szogjol dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Sin Vonszik pénteken az SBS televízió egyik műsorában.

Elmondta, hogy a dél-korai ügynökségek megfigyelése szerint Oroszország rakétákat és más felszereléseket szállított az észak-koreai főváros, Phenjan légvédelmi rendszerének megerősítésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel tartott tavalyi csúcstalálkozón már jelezte, hogy Moszkva hajlandó segíteni Phenjannak műholdak építésében.

Észak-Korea tavaly novemberben állította pályára első kémműholdját. Az idén májusban kudarcot vallott egy második kémműhold felbocsátására tett kísérlete.

A dél-koreai hírszerzés szerdán közölte a törvényhozókkal, hogy Észak-Korea a közelmúltban további tüzérségi eszközöket küldött Oroszországnak. A szolgálat októberi jelentése alapján Észak-Korea 2023 augusztusa óta több mint 13 ezer konténernyi tüzérségi, rakéta- és egyéb hagyományos fegyvert küldött Oroszországba.

A hét elején Észak-Korea és Oroszország új gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Phenjanban tartott magas szintű megbeszéléseket követően - jelentette a két ország állami médiája.

Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna állítása szerint Észak-Korea októberben több mint 10 ezer katonát vezényelt Oroszországba, amelynek néhány egysége szerintük már harcokban is részt vett.

Oroszország nukleáris stratégiája: az elrettentéstől a döntő lépésekig

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Oroszország nukleáris állami politikáját meghatározó rendeletet. A nukleáris fegyverek bevetéséről egy személyben az Oroszországi Föderáció elnöke dönt – írja a Magyar Nemzet.

Az Oroszországi Föderáció legújabb nukleáris elrettentési alapelvei drámai betekintést nyújtanak az ország katonai doktrínájába, amely a globális geopolitikai feszültségek tükrében még fenyegetőbbé válik. Ezek az irányelvek nemcsak a nukleáris fegyverek bevetésének pontos körülményeit rögzítik, hanem azt a filozófiát is megtestesítik, amely szerint a nukleáris erő alkalmazása nemcsak védelem, hanem az agresszió elrettentésének eszköze is.

Az irányelvek kiemelik, hogy az áttérés a nukleáris fegyverek bevetésére elsődlegesen a potenciális ellenségek garantált elrettentését szolgálja. Ez magában foglal minden olyan államot vagy katonai szövetséget, amely Oroszországot fenyegetésként definiálja, és jelentős katonai kapacitással – beleértve a tömegpusztító fegyvereket – rendelkezik.

Oroszország világossá teszi: a szövetségesei elleni bármely agresszió az egész szövetségi rendszer ellen irányuló támadásként lesz kezelve, amely együttes válaszcsapást vonhat maga után.

A nukleáris fegyverek alkalmazásának forgatókönyvei

Az orosz stratégia részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor nukleáris fegyverek alkalmazása lehetséges:

– Ballisztikus rakéták indítása Oroszország területe ellen.

– Nukleáris vagy más tömegpusztító fegyverek alkalmazása orosz vagy szövetséges célpontok ellen.

– Kritikus katonai infrastruktúra elleni támadások, amelyek akadályoznák a nukleáris erők válaszlépéseit.

– Hagyományos fegyveres agresszió, amely szuverenitást vagy területi épséget fenyeget.

– Stratégiai támadó eszközök tömeges indítása, amely az orosz államhatárt sérti.

Ezek a feltételek nemcsak a nukleáris küszöböt határozzák meg, hanem riasztó rugalmasságot is biztosítanak az orosz döntéshozóknak a fegyverek alkalmazásában.

A végső döntés Putyiné

A dokumentum egyértelművé teszi, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről kizárólag az orosz elnök dönthet, aki szükség esetén tájékoztathatja a nemzetközi közösséget a bevetési készségről vagy a megtett lépésekről. Ez a központosított döntéshozatal egyértelművé teszi, hogy minden nukleáris lépés politikai szándékon alapul, amely globális következményekkel járhat.

Oroszország előzetesen értesítette az Egyesült Államokat ballisztikus rakéta kilövésének szándékáról

Oroszország diplomáciai kockázatcsökkentési csatornákon keresztül előzetesen értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy ballisztikus rakéta kilövésére készül Ukrajna felé – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtökön.

Sabrina Singh, a Pentagon napi sajtótájékoztatóján kísérleti jellegű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként hivatkozott az eszközre, szemben a korábban említett interkontinentális ballisztikus rakéta meghatározással.

Úgy fogalmazott, hogy „új típusú halálos képességről volt szó, amit korábban még nem vetettek be hadszíntéren, így ez természetesen aggodalommal tölt el bennünket”.

A németek szerint számolni kell azzal, hogy kirobban a harmadik világháború

Németországban megkezdődik a felkészülés egy olyan háború esetére, amely még az Ukrajna elleni orosz támadásnál is közvetlenebb hatással van az országra – a németek ugyanis úgy látják, számolni kell azzal, hogy kirobban a harmadik világháború – számol be róla a Magyar Nemzet. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap szerint a Bundeswehr a közelmúltban megkezdte a századok kiképzését a politikusok által elfogadott Németországi műveleti terv című dokumentum alapján, amelynek első változata ezeroldalas. A részletek egyelőre nem ismertek, az azonban bizonyos, hogy az ipar szerepe világosan körvonalazódik a tervben.

A hamburgi kereskedelmi kamarában nemrég egy olyan rendezvényt szerveztek, amely során közvetlenül a vállalatokat szólították meg. Jörn Plischke alezredes konkrét tanácsokat adott egy esetleges háborúra vonatkozóan.

A részletekről IDE kattintva olvashat.

Mintegy kilencezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 4730-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4125-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - olvasható a közleményben.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: