A nyelvi fejlődésre is hatással lehet a koraszülöttség

Késleltetheti a kisgyermekkori nyelvi fejlődést, ha a gyermek a terhesség harmadik trimeszterében, koraszülöttként jött világra – állítják amerikai kutatók.

Az eNeuro című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői koraszülött gyermekek agyáról készült mágneses rezonancia képeket (MRI) elemeztek. A vizsgálat a hallókéreg fejlettségét mérte fel, ez az agyterület létfontosságú a hallás és a hangok megértése szempontjából. A cikk szerint a terhesség harmadik trimeszterében koraszülöttként született gyerekek hallókérgének fejletlensége kapcsolatba hozható azzal, hogy kétéves korukban a nyelvi készségeikben elmaradás mutatkozik.

„Nagyon korlátozottan értjük, hogyan fejlődik az agy hallásközpontja a koraszülötteknél”

- magyarázta Brian Monson, az Illinoisi Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

Monson és kollégái a St. Louis Gyermekkórház koraszülött intenzív osztályán 2007 és 2010 között gondozott gyermekek adatait elemezték. A tanulmányban 90 koraszülött MRI-anyagait vizsgálták. A gyerekekről ott-tartózkodásuk alatt egy-négy MRI-felvétel készült. Kontrollcsoportként 15 időre született kisbabát vizsgáltak. Ezekről a gyerekekről életük első négy napjában készült MRI-felvétel.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a terhesség 26. hetére az elsődleges hallókéreg sokkal fejlettebb stádiumban volt, mint a nem elsődleges hallókéreg. A 26. és 40. hét között a nem elsődleges hallókéreg gyorsan kifejlődött a koraszülötteknél, részben felzárkózott az elsődleges hallókéreg fejlettségéhez. A kutatók szerint a 40. hétre a koraszülötteknél a hallás mindkét agyi régiója kevésbé fejlettnek bizonyult a kihordott terhesség végén született kisbabákénál.

A tanulmány szerzői megállapították, hogy kapcsolatban áll egymással a nem elsődleges hallókéreg megkésett fejlődése és a kétéves korban tapasztalt lemaradás a nyelvi fejlődésben. Tehát a koraszülöttként világra jött gyerekek későbbi nyelvi fejlődésbeli lemaradásában ennek az agyi területnek az éretlensége játszhat szerepet – fejtette ki Monson.

A tudós hozzátette: az MRI-s vizsgálati módszerrel előre meg lehetne mondani, hogy a koraszülöttként világra jött gyermekek nyelvi fejlődése rendben alakul-e és esetleg nem kell-e közbeavatkozni. Mint mondta: reméli, hogy egyszer majd azoknál a koraszülötteknél, akiknél a nyelvi deficitnek várhatóan a legnagyobb kockázata lehet, már az előtt közbe lehet lépni, mielőtt beszélni kezdenének.

Borítókép: Pexels