2 órája
Gazdasági fordulatot hoz az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024. harmadik negyedévében az előző évhez képest 0,7 százalékkal és a megelőző negyedévhez képest is 0,7 százalékkal mérséklődött a GDP – idézte fel a legfrissebb adatokat szerdai elemzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton megerősítette: a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg
Forrás: MTI
Fotó: Mónus Márton
Emlékeztetett: a kormányzat arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy „nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett”. Magas, közel teljes foglalkoztatottság van, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll.
A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Alacsony szintre szorította vissza az inflációt a kormány, amelynek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. Ez pedig így fog maradni, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen – szögezte le a miniszter.
Felidézte: augusztusban éves bázison már 4 százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet –, ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első 9 hónapjában közel 40 százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint 30 százalékkal emelkedett az év első felében – sorolta Nagy Márton.
Kiemelte: a nemzetgazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint például a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak.
Nagy Márton megállapította, összességében egyértelműen a fogyasztás növekedése, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállása figyelhető meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése.
A miniszter megállapította: egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német GDP, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet Németország gazdasági teljesítménye.
A miniszter megerősítette: a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.
A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez.
A miniszter szerint a megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot, amely érdemben járulhat hozzá az építőipar teljesítményéhez. A Demján Sándor Program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kkv-k termelékenységének javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását.
A miniszter leszögezte, az akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet.
Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 harmadik negyedévében következhet be. A tárcavezető hozzátette, ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés is még magasabb szintre ugorhat.
Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.
Czomba Sándor: a nehézségek ellenére továbbra is feszes a munkaerőpiacA nehézségek ellenére továbbra is feszes a munkaerőpiac – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában. Czomba Sándor hozzátette, hogy Magyarország az Európai Unióban a munkanélküliség terén a nyolcadik legjobb helyen áll, és a foglalkoztatás terén is az első tíz között van. Elmondta, bár éves összevetésben négytized százalékkal nőtt a munkanélküliség, a regisztrált álláskeresők száma 34 éve nem volt ilyen alacsony, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál jelenleg 226 ezren vannak nyilvántartva, és számuk folyamatosan csökken. Eközben a KSH által közzétett adatok szerint nőtt az arányuk – tette hozzá. Elmondta, a különbség amiatt van, mert az inaktívak most megjelentek a munkaerőpiacon, ami munkaerőpiaci szempontból jó. A munkanélküliség nem a foglalkoztatás csökkenéséből táplálkozik – húzta alá. Megjegyezte, a foglalkoztatásban némi romlást látunk, de kizárólag a férfiak foglalkoztatásában, a nőké háromezerrel nőtt. Ez azt jelenti, hogy azok a szektorok lehetnek bajban, ahol a férfiak foglalkoztatása felülreprezentált. „Látjuk mi zajlik a világban, Németországból több tízezres elbocsátásról, fizetéscsökkenésről hallunk, a német gazdasághoz ezer szállal kapcsolódunk, a járműgyártás fontos foglalkoztatási rész Magyarországon is” – közölte. Kiemelte, azt reméli, hogy a járműgyártásban végbemenő technológiai váltás miatt újabb munkaerőre lesz szükség, mivel Nyíregyháza, Debrecen, Szeged környékén jelentős beruházások készülnek. "A járműgyártó cégekkel napi kapcsolatban vagyunk, megnézzük, hogy ezt az átmeneti időszakot hogyan tudjuk úgy átvészelni, hogy az ne jelentsen létszámcsökkentést, és ha újra elkezdődik a termelés, képesek legyünk a létszámot pótolni" - mondta. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a 2023-ban tíz napra emelt apasági szabadság kivételének lehetősége a gyermek születésétől számítva két hónapról négy hónapra nő. Az emelés indoka az, hogy ha koraszülött vagy beteg a gyermek, a két hónapban az apa nem tudja igénybe venni a szabadságot. Elmondta, hogy az első öt napra a távolléti díj száz, a második öt napra negyven százalékát kapják az apák, a munkáltató az első öt nap díját az államkincstártól vissza tudja igényelni. |
