A szűrés ajánlott, a struccpolitika nem

Minden ember a saját testét ismeri a legjobban, ezért annak változásait mindenki észleli. Szűrővizsgálatokra azonban elméletileg akkor kellene elmenni, amikor semmilyen tünetet nem észlelünk magunkon. Mint egy korábbi kormányhivatali tájékoztatóban is áll: az egészségtudatosan élő ember egyik legfőbb jellemzője az informáltság.

Egészségünk megőrzése érdekében pedig időt kell szánni magunkra, és az egyes esetekben évente, más szerveknél néhány évente esedékes szűréseken megjelenni. A minimumról, amit egy felnőtt ember megtehet magáért ez ügyben, mindenki tájékozódhat például a háziorvosi rendelőkben, hiszen az itt található plakátok egyértelműen megfogalmazzák ezeket az ajánlásokat.

Ehhez képest dr. Schranz Róbert szekszárdi háziorvos tapasztalatai egybevágnak azzal az általános orvosi megfigyeléssel, hogy hazánkban a felnőtt lakosság csupán egyharmada él egészségtudatosan. Egyharmad időnként elmegy egy-egy szűrővizsgálatra, a további egyharmad pedig soha.

Érdekes, hogy míg a gyerekek egészségére a szülők döntő többsége nagyon odafigyel, addig felnőtt korunkra valahogy elvész ez a folyamatos figyelem. Pedig a háziorvos szerint a korai stádiumban diagnosztizált betegség életet menthet.

Épp ezért érdekes, hogy miért nem járnak többen szűrővizsgálatokra. Az idő hiánya pusztán kifogás, valójában nagyon sokan attól félnek, hogy kiderül valami. Tartanak tőle, hogy az életük drasztikusan megváltozik, kezelésekre kell járniuk, esetleg meg is kell őket műteni. Valóban, az egészségi állapot döntően befolyásolja a munkát, a családi életet és az életkilátásokat. De pont ezért kellene a szűréseket választani, és nem struccpolitikát folytatni, amely károsan befolyásolhatja mindennapjainkat. A vizsgálatok egy részét a háziorvos is el tudja végezni, ilyen például a vércukorszint, a vérnyomásmérés vagy az EKG, amely vizsgálatok a diabétesz, illetve a szív- és érrendszeri betegségek szűrése szempontjából fontosak. Más kivizsgálásokat szakorvosok végeznek, ezek közül is vannak olyanok, amelyekre behívót küldenek.

Így van ez például a méhnyakrákszűrés esetében, amelyet három évente kínálnak fel a nőknek. Az egészségtudatosan élő hölgyek azonban dr. Schranz Róbert szerint akár évente is elvégeztetik ezt a vizsgálatot külön behívó nélkül is. Mammográfiára a 45 év feletti nők kapnak kétévente meghívást, azonban érdemes már fiatalabb korban is felkeresni a rendelőt ilyen célból.

A férfiaknak ötvenéves kortól érdemes évente elle­nőriztetni prosztatájuk állapotát. A vastag- és végbélrák megelőzése szempontjából akár negyvenéves kortól, de ötvenévesen már mindenképpen érdemes széklettesztet végeztetni, de van olyan eset, amikor szükséges a műszeres vizsgálat is.

Fogorvoshoz, bőrgyógyászhoz érdemes évente eljárni, hogy pontos képet kapjunk szájüregünk és fogaink, illetve anyajegyeink állapotáról. Ezek a vizsgálatok nem fájdalmasak, korszerű diagnosztikai módszerekkel végzik, és kiszűrik a betegségek kockázatát.

Ajánlott az önvizsgálat havonta

Egyes szűréseket, például vérnyomás- és vércukorszintmérést vagy testtömegindex-meghatározást már rendezvényeken, kitelepüléseken is elvégeznek. Szintén nagyon egyszerű módszer az önvizsgálat. A férfiaknak a heréket kell havonta megvizsgálniuk, a nőknek pedig a mellüket. Ezt húszéves kortól havonta egyszer ajánlott megtenni, lehetőleg a menstruációs periódust követően. Ha csomó vagy göb tapintható az emlőben vagy a hónaljban, ha a mell formája megváltozott, illetve váladékozás tapasztalható a mellbimbóból, továbbá a mellbimbó tartós behúzódása figyelhető meg vagy az emlő bőre megváltozott (például új redő vagy gödröcske jelent meg), haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Szintén havonta kell megvizsgálni az anyajegyeket, és ebben az esetben is, ha elváltozást észlelünk, fel kell keresni a bőrgyógyászt.