Figyelni kell a női szívekre is

Mindkét kezdeményezés az Egyesült Államokból indult, hazánkban a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány koordinálja a mozgalmat. A Viselj pirosat! napot minden évben február első péntekén, idén 7-én, tehát ma tartják. A résztvevők ilyenkor valami pirosat vesznek fel, vagy a mozgalom kitűzőjét viselik, ezzel irányítva a figyelmet a problémára.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a női halálozások 57, míg a férfiak halálozásának 45 százalékban szív- és érrendszeri betegség az oka. Beszédes adat, hogy kétszer annyian vesztik életüket kardiológiai kórkép következtében, mint daganatos megbetegedésben – hangsúlyozta Dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai Osztályának vezetője. Ez azonban kevésbé van jelen a köztudatban, a szűrés is kevésbé kidolgozott.

Gyakran hivatkoznak arra, hogy a női hormonok védettséget jelentenek, ami igaz is, de ezt az előnyt nagyon hamar le lehet dolgozni már a menopauza előtt. Így egyáltalán nem ritka, hogy negyvenes, ötvenes éveikben járó nők kerülnek kórházba szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség miatt. Ráadásul az életkilátásaik egy túlélt szívinfarktus után kevésbé jók, mint a férfiaké. Az első infarktust elszenvedő nők 38 százaléka meghal egy éven belül (a férfiak 25 százaléka.) Ennek részben az az oka, hogy sokszor késve jutnak ellátáshoz, illetve összetettebb a kórképük. A nőknél nem olyan jellemzőek a tünetek, ráadásul nagyobb a tűrőképességük, és a figyelmeztető jeleket, mint például a levertség, nagyfokú fáradékonyság, zsibbadás, nem veszik olyan hamar komolyan. Tízből három beteg – férfiakra és nőkre egyaránt igaz – nem jut el a kórházba, otthon belehal a szívrohamba. Az ilyen hirtelen szívhalált elszenvedő nők kétharmadánál korábban nem voltak figyelmeztető jelek, az első tünet sokszor az utolsó is.

Rizikófaktorok

Mindezek miatt érdemes nagy figyelmet fordítani a női szívek védelmére, a rizikófaktorokra, azok csökkentésére. Növeli a veszélyt a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, a túlsúly, a magas koleszterinszint, a stressz, a dohányzás, valamint a genetikai hajlam. Ezek között több is van, amely ellen életmódbeli változtatásokkal, korai felismeréssel tenni lehet.

Min kell változtatni?

A rendszeres testmozgás az egyik legfontosabb tényező. Heti ötször 30, vagy kétszer 75 perc, illetve egyszer 150 perc közepesen vagy erősen aktív mozgás már sokat segíthet – mondta dr. Benczúr Béla. Ilyen lehet például a futás, de akár a gyaloglás is a szabadban. Természetesen egyéb dinamikus sport is megfelel.

Lényeges a megfelelő táplálkozás. A szakember az úgynevezett mediterrán étrendet javasolta, amely minden összetevőt tartalmaz, csak a jobbakból többet. Így ajánlott a sok zöldség, gyümölcs, tengeri halak, olajos magvak, teljes kiőrlésű szénhidrátok fogyasztása. Kerülni kell, az úgynevezett transzzsírokat, az olajban sütött, gyorséttermi, a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket, a dohányzást. A mértékkel fogyasztott alkohol – nőknél napi egy, férfiaknál két deciliter jó minőségű vörösbor – is jótékony hatást fejt ki.

Az életmódjára annak különösen érdemes odafigyelnie, akinek genetikai hajlama van a szív- és érrendszeri betegségekre, a családjában már előfordult ilyen megbetegedés, abból fakadó halálozás.