Lassan visszatérnek fészkeikbe a fehér gólyák

Mint sokan láthattuk, már hozzánk is megjöttek az első fehér gólyák, de hamarosan valamennyien elfoglalhatják itteni helyüket.

– A gólyapárok nem egyszerre utaznak, elsőként, a szokásos módon, a felszálló légáramlatokkal a hímek érkeznek, akik elkezdik rendezgetni korábbi fészkeiket, ugyanis többségében ugyanoda térnek vissza a gólyák, ahol előző évben is tartózkodtak – mondta Tóth Sándor. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szekszárdi Helyi Csoportjának irodavezetője hozzátette, régen a fákra, a házak kéményeire fészkeltek, de ma, amikor a modernebb épületek tetején egyáltalán nincs kémény, inkább a villanyoszlopok tetejére építik fészkeiket. Utóbbi az áramütés miatt elég veszélyes, ezért madártani szakemberek az áramszolgáltatóval közösen gyakran alakítanak ki mesterséges fészket számukra biztonságosabb helyeken. 

– Sajnos nagyon megfogyatkozott a számuk Európában és nálunk is, a magyarországi populáció a korábbi nyolcezer párról 5000-re csökkent, ezért fokozottan védett fajnak számítanak. Egyetlen madár természetvédelmi értéke százezer forint. Fogyásuk oka, hogy hiányzik a megfelelő élő- és fészkelőhely, a régi paraszti, legeltető gazdálkodás, sőt, van, ahol vadásznak rájuk. Olyan extrém eset is történt, hogy kémkedés miatt zártak be egy madarat, ugyanis a vonulásuk pontos megfigyelésére kis rádiót szoktak a szárnyukra szerelni, amit egy alkalommal Kenyában észrevett a hatóság, és letartóztatták a madarat – mesélte a meglepő történetet a szakember.

Az általában kiszámítható madár persze néha furcsa dolgokat is produkál: van olyan település, ahol második éve bukkan fel egy „őrült madár”. A helyiek nem túl nagy örömére a lakóházak melletti autók tetején tanyázik, amelyek üvegeit és tetejét erős mozdulattal kopogtatja, gyakran kisebb horpadásokat okozva ezzel. Lehet, hogy csupán magányos – tudtuk meg Tóth Sándortól, aki szerint vélhetően a tükörképével ismerkedik ilyen módon. 

Akár harminc évig is élhet egy gólyaMint megtudtuk, a fészket együtt építi a pár gallyakból, amit évekig használnak. A tojó az érkezést követően néhány héten belül, még áprilisban lerakja a tojásokat, amelyeken a szülők felváltva kotlanak. Átlagosan 4-5 fióka kel ki, amelyek 8-9 hetesen érik el azt a fejlettséget, hogy ki tudjanak repülni. A kölyökgólyákat mindkét szülő eteti-itatja, az eledelt apró falatkákra darabolják. Táplálékuk többségében férgekből, szöcskékből, sáskákból, rágcsálókból, békákból, gyíkokból, kígyókból és halakból áll. A fiatal madarak 3-5 éves korukra érik el az ivarérettséget, és akár 30 évig is élhetnek. A gólyák általában monogámok, de ha például a fészekrakó hímnek nem érkezik meg időben a párja, új tojó után nézhet.

A közkedvelt és hasznos madár alakja nemcsak itthon – Petőfi, Tompa, Arany műveiben – hanem a gólyák előfordulásának helyein többfelé megjelenik a költészetben, népdalokban. A gólyamese, amely szerint az újszülöttet a gólya hozza, szintén sok nemzetnél visszaköszön.