Hatvannyolc éves a legidősebb koraszülött

A világnap arról az évenként mintegy nyolcezer családról szól, amelyekben a gyermekek a kívánatosnál korábban jöttek a világra. 

Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület elnöke lapuknak elmondta, hogy a huszonnegyedik és harminchetedik hét között világra jött gyerekek számítanak koraszülöttnek. Tolna vármegyében van az egyik legnagyobb önkéntes bázisuk.

A Koraszülöttek Világnapja alkalmából hazai sztárok is csatlakoztak a koraszülött gyermekek védelméhez, Curtis és Kabát Peti.

Pakson és Bonyhádon önkéntes csapataik tagjai úgynevezett koripokat horgolnak, tehát olyan horgolt polipokat készítenek, amelyeket fogva, markolva a koraszülött babák megnyugszanak. Ennek oka, hogy a kisbabák az anyaméhben fogóreflexszel rendelkeznek, a köldökzsinórt fogják, és a koripok spirálisan horgolt csápjai hasonló érzetet adnak a számukra. 

Egy-egy korip négy óra alatt készül el. Hazánkban a koripból az elmúlt nyolc évben már nem kevesebb, mint huszon­nyolcezer darab készült. A koraszülöttek világnapja a társadalmi érzékenyítésről szól, szeretnék felhívni ugyanis a figyelmet arra, hogy minél kevesebb időt tölt az anyaméhben a gyermek, annál több orvosi kezelésre szorul, előfordulhat, hogy akár hónapokig is.

Elmondta, hogy elégedettek a koraszülöttosztályok felszereltségével, amelyeknek köszönhetően a koraszülött babák felépülhetnek. Kiemelte, hogy a folyamatos korai fejlesztések során is számos eredményt tudnak elérni.

– A legidősebb koraszülöttünk hatvannyolc éves, azért szeret a közösségünk tagja lenni, mert köztünk tudja, hogy nincs egyedül. A korán érkezett babák nagy küzdeni akarással bírnak – tette hozzá Földvári Nagy Zsuzsanna. 

A világnapon, november tizenhetedikén Budapesten a koraszülésben érintett édesapák érzelmeit bemutató színdarabbal, díszelőadással ünnepelnek, amelyben bemutatják, hogy mit éreznek az apák egy ilyen helyzetben. Másnap családi élménynapot tartanak, mintegy hatszáz vendéggel ünnepelnek együtt.