2023.12.10. 10:17
Megkezdődött megyénkben az élőnyúl-befogás
Hajdan című sorozatunkban ismét visszatekintünk a régmúlt idők érdekességeire, fontos eseményeire Tolna vármegyéből.
Illusztráció.
Forrás: Shutterstock
60 ÉVE megkezdődött megyénkben az élőnyúl-befogás – közölte a hírt a Tolna Megyei Népújság 1963. december 14-i száma. „A Tolna megyei vadásztársaságok közül december 12-én a bölcskei vadásztársaság kezdte meg elsőnek az élőnyúl befogását. A vadászok 1500 méter hosszú hálóval és 80 hajtóval vonultak ki. Az idei vadászszezonban Tolna megye területén 4000 élő nyulat fognak be a vadásztársaságok, az állatokat a nyugati országokba exportálják. A bölcskei vadásztársaságon kívül 12 vadásztársaság, köztük a szekszárdi, a nagydorogi, a dombóvári és a decsi vadászok foglalkoznak élőnyúl-befogással.”
60 ÉVE népdalgyűjtők fellegvára lett Iregszemcse. „Tavasz idején egyszer már jártak néprajzi gyűjtök Iregszemcsén” – olvasható a Tolna Megyei Népújság 1963. december 14-i számában. „Akkor gazdag anyagot gyűjtöttek össze, s különösen a népdal-termést tartották sokra. Az első körút alkalmával azonban nem sikerült, feltárni azt a sok dal- és tánchagyományt, ami még a község idősebb lakói között él. Ezért úgy határoztak, hogy egy későbbi időpontban visszatérnek a faluba. A későbbi időpont elérkezett. Karácsony és újév között négy napra ismét felkeresik a gyűjtők Iregszemcsét. Az előreláthatóan hét tagból álló csoport a Népművelési Intézet segítségét is igénybe veszi. Tovább folytatják a népdalok gyűjtését, s egyben a táncok megörökítését is elvégzik. A tervek szerint az iregszemcsei táncosokról a gyűjtés ideje alatt keskenyfilmet készítenek.”
60 ÉVE több, romantikus hangulatú vendéglőben, halászcsárdában olyan népművészeti edényekben tálalták fel az ételt és tették, főleg a külföldi vendégek asztalára a bort, amelyeket kiürítésük után emlékként meg is vehettek – jelent meg a cikk a Tolna Megyei Népújság 1963. december 14-i számában. „Steig Istvánnak, a népművészet mesterének szekszárdi műhelyében több száz halászleves tálat, halformájú boroskancsót és poharat készítettek, részben a dunaújvárosi, részben a dunakömlődi halászcsárda, valamint a decsi földművesszövetkezeti vendéglő megrendelésére. A szekszárdi híres mester műhelyében készült a budapesti Háry János csárda több kerámia boroskészlete is.”