Paks környékén is előfordul az év hüllőjének választott kaszpi haragossikló

A kaszpi haragossikló lett idén Magyarországon az év hüllője. Ez hazánk legnagyobbra növő kígyója, hossza meghaladja a két méter, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Találkozni azonban nem könnyű vele, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Neve onnan ered, hogy zavarás, megfogás esetén vehemensen támad, mivel azonban nem mérgeskígyó, harapása nem veszélyes. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 forint – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.

A nagyra nővő haragossiklónak sok táplálékra van szüksége. Szinte minden gerinces állatot elfogyaszt, amelyet el tud ejteni, és le tud nyelni. Zsákmányol gyíkokat, más kígyókat, madarakat, kisebb emlősöket, elsősorban rágcsálókat, még az ürgét is legyűri. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által végzett rádió-nyomkövetéses vizsgálatok megmutatták, hogy vadászat közben több hektárnyi területet jár be rendszeresen, a törzshelyétől fél kilométernél is messzebb távolodik el, és vadászportyáik több napig is tarthatnak, melyek során ürge- vagy pocokjáratokban vészelik át az éjszakákat vagy a kedvezőtlen időjárást. A vizsgálatok felkeltették Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédelmi aktivista érdeklődését is, aki maga engedte szabadon az első nyomkövetővel ellátott, azóta a Jane nevet viselő siklót.

Elterjedése az élőhelyek eltűnése, felaprózódása miatt ma már sajnos igen csekély. A kaszpi haragossikló egy elszigetelt, de szerencsére meglehetősen erős populációja a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón él. További kisebb szórványpopulációk élnek a Duna jobb partja mentén elterülő löszsztyepp-maradványokon, így például Pakson és Dunakömlődön is.