Rákban többen halnak meg évente, mint Szekszárd lakossága, pedig a szűrés ingyenes

Nagyjából hetvenezer magyar állampolgárt támad meg évente a rák valamely formája. Sokan közülük teljesen kigyógyulnak, a szűréseknek köszönhetően ugyanis egyre koraibb szakaszban mutathatóak ki a betegségek, és a kezelésük is egyre hatékonyabb. Viszont még így is rengetegen vannak, akiken már nem lehet segíteni. Pedig a daganatos megbetegedések szinte feléért a rossz szokásaink, az életmódunk okolható csupán. 

Fiatalok, idősek, nők és férfiak egyre többen betegednek meg

Magyarországon a nők esetében az emlőrákos halálozás az összes daganatos megbetegedés egynegyedét adja. A férfiaknál a prosztatarák az összes eset egyötödét jelenti. Gyakori még mindkét nem esetében a tüdődaganat, valamint a vastagbél- és végbélrák. Ez a négy daganat típus felelős az összes rákos halálozásnak több mint a feléért. A nőknél negyedik helyen áll a méhnyakrák. Az ilyen esetek száma az utóbbi években is folyamatosan nőtt; 50-65 év között a leggyakoribb, de a fiatalabb nőket is egyre inkább érinti.  Ezeken kívül nagy arányban fordul elő a gyomorrák, a nyelőcső, a szájüreg, a nyirokrendszer és a bőr rosszindulatú daganatos elváltozásai – tudtuk meg dr. Pátri Esztertől, Tolna vármegye tisztifőorvosától, a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetőjétől. A szakértő azt mondta, csak az elmúlt két évtizedben mintegy huszonkét százalékkal nőtt idehaza a kimutatott daganatos megbetegedések száma.

Magunkért magunknak kell tennünk

A rákos megbetegedések nagyjából 40-45 százaléka megelőzhető lenne a szakértő szerint. Amint dr. Pátri Eszter elmondta, sokan nem is gondolják, hogy életmódunk jelentősen befolyásolja egészségi állapotunkat, pedig a kutatások szerint 43 százalékban ez a felelős, a sokak által fontosnak gondolt genetikai tényezők, a környezeti hatások és az egészségügyi ellátás csak jóval kevésbé. Éppen ezért a megelőzésben is az életmódnak van a legnagyobb szerepe. 

Köztudott a dohányzás káros hatása, főleg a tüdőrák kialakulásában. A dohányzás és az alkohol együtt felelős a szájüregi daganatok, nyelőcsőrák, gégerák kialakulásáért. Nagyon fontos tényező az elhízás is több ráktípus esetében. Kiemelt rizikófaktor a mozgásszegény életmód, az ülőmunka káros hatása, például a végbél daganatoknál. Az emésztőszervi daganatok egy része elkerülhető lenne az étkezési szokások megváltoztatásával, egészséges étrend kialakításával. 

Külön említést érdemel a krónikus stressz és az egyéb mentális problémák immunrendszert károsító hatása. Ráadásul, mindezek közül dohányzásban, alkoholfogyasztásban, elhízásban az EU-ban még mindig élen járunk mi, magyarok. A szakember szerint egy kis odafigyeléssel rengeteget tehetnénk azért, hogy a lehető legkisebb esélyt adjuk a daganatok kialakulásának. Ilyen dolog mások mellett az, hogy figyelünk az elegendő pihenésre, alvásra, a rendszeres mozgásra. Ajánlott a napi 4-5 alkalommal történő étkezés, fontos az egészséges táplálkozás; minél több friss zöldség, gyümölcs fogyasztása, a vörös és a grillezett húsok kerülése. Sokat segíthet az is, ha rendszeresen eszünk tojást, tejterméket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát, olajos magvakat. Érdemes radikálisan csökkenteni a zsír, a só, a cukor mennyiségét, kerüljük az adalékanyagokat, a gyorsételek fogyasztását. Érdemes kerülni az erős UV-sugárzást, napozást, leégést, a szoláriumot, főleg gyerekeknél. Az anyák pedig szoptatással csökkenthetik az emlőrák kialakulásának kockázatát.

Szűrni, szűrni és szűrni

A szűrővizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy olyan rákmegelőző állapotokat vagy korai stádiumú rákokat vesznek észre, szűrnek ki, melyek az egyénnek még semmilyen panaszt, tünetet nem okoznak, éppen ezért ezzel nem fordulnak orvoshoz, így a felismerésük elmaradna, és csak későn vennék észre. Ma Magyarországon az emlőszűrés, a méhnyakszűrés és a vastagbélrák szűrés központilag szervezetten működik, az egész lakosságot érintően, úgynevezett népegészségügyi szűrőprogram keretében. Ez azt jelenti, hogy emlőszűrésre minden 45-65 év közötti nő kétévente meghívólevelet kap, méhnyakszűrésre pedig minden 25-65 év közötti hölgy háromévente. A javasolt prosztata szűrővizsgálatra egyénileg tud jelentkezni minden 50 év feletti férfi urológiai szakrendeléseken. Bőrgyógyászati szűrésre – főleg hajlamosító tényező, például anyajegyek esetén – életkortól függetlenül lehet szintén egyénileg bejelentkezni bőrgyógyászati szakrendeléseken. 

Kistelepülési önkormányzatok szerveznek csoportos szűréseket

A kisebb, Szekszárdtól távol eső települések esetében jellemző az is, hogy a helyi önkormányzat nyújt segítséget az emlőszűrés igénybe vételében csoportosan megszervezve: a szűrőcentrummal egymás utáni időpontot egyeztetve az érintett hölgyeket elviszik és visszahozzák a falubusszal. 

Tolna vármegyében ezzel kapcsolatban kifejezetten jó példák is vannak. Varsádon például egy éve kezdték meg a helyiek csoportos szűrését. A munka dandárját az önkormányzat vállalja. Andrási Zoltánné, a település polgármestere elmondta, ehhez a falugondnokuk nyújt segítséget, aki egy-egy alkalommal öt-öt helyi nőt visz be Szekszárdra szűrére. A kórházban az időpontot is az önkormányzat foglalja, így az érintetteknek nincs más dolguk, mint az előre megbeszélt időpontban beszállni a buszba, majd a szűrés végén kiszállni a házaik előtt a járműből. A program sikeres a településvezető szerint, tavaly ugyanis – a 356 fő lélekszámú faluból – tizenöt hölgyet sikerült így szűrésre juttatni. Andrási Zoltánné fontosnak tartja a szűréseket, amelyeken ő maga is rendszeresen részt vesz. 

Hasonlóan hatékony az önkormányzati közreműködés még mások mellett Értényben és Gyönkön is, tudtuk meg dr. Pátri Esztertől.