Az úszástudás rengeteget hozzátesz a halálos vízi tragédiák elkerüléséhez

– Amikor elmegyünk egy iskolába balesetmegelőző előadást tartani, és megkérdezem, hogy ki tud úszni, huszonhét gyermekből csupán tizenöt teszi fel a kezét. Majd felteszem a kérdést, hogy ki az, aki versenyszerűen űzi ezt a sportot vagy járt oktatásra huzamosabb ideig, akkor a jelentkezők száma körülbelül egy személyre csökken. Ez azt jelenti, hogy a mélyebb nyílt vizekből nagy eséllyel egy ember tud kijönni.

A szakember úgy véli, csökkenő tendenciát mutat a vízbefúlások száma, kevesebb a munkájuk. Ennek ellenére még mindig sokan felelőtlenül viselkednek a vízpartokon. Számos, úszástudását túlértékelő, önjelölt úszó létezik, aki aggodalom nélkül mélyebb területekre is hajlandó bemenni.

– Nem egyszer találkoztunk olyan esettel, hogy az áldozatnak a bátorsága megvolt, az úszástudása viszont annál kevésbé. Mégis egy tavat szeretett volna átszelni, sajnos sikertelenül. A könnyelmű döntés tragikusan végződött.

– Habár én annak örülnék a legjobban, ha minden ember elsajátítaná ezt a hasznos és gyönyörű vízisportot, nem szeretném megtiltani a nyílt vízben fürdést azoknak, akiknek nincsen úszó tapasztalata. Számukra viszont kiemelten fontos a mentőmellény, úszógumi vagy a karúszó. Enélkül semmiképpen ne menjenek vízbe! Azonban még egyszer mondom, én elsősorban annak a híve vagyok, hogy a kisgyerekeknek az első sportág, amit űznek, az az úszás legyen. Az úszástudás rengeteget hozzátesz ahhoz, hogy az ilyen tragikus esetek ne történjenek meg. Ha pedig később a gyermek sportot szeretne váltani, nincs azzal gond, mert addigra már elsajátította ezeket az olykor életmentő mozdulatokat. Nem beszélve az erős állóképességről, amit az úszás ad.

Hortai Tamás óva inti a profi úszókat is. Ezzel a képességgel nem lehet azért világot megváltani. Mindenki képes elfáradni. Ha tehát a nyílt vízen az úszó nem osztja be jól az erejét, akkor is történhet tragédia.

– Egyszer volt egy olyan eset, hogy az áldozat négy méter híján partot ért. Csakhogy a sekély vízű rész előtt elfáradt, és nem maradt energiája kiúszni. Rengetegen nagyon rosszul osztják be az erejüket, sokakat be tud csapni a természet. Amikor Horvátországban, a tengeren gyakorlunk a búvárokkal, kérem tőlük, hogy saccolják meg a túloldali sziget távolságát. Olyan válaszokat kapok, hogy kettő, három, vagy öt kilométerre található. Majd, amikor közlöm, hogy körülbelül az utóbbi távolságnak a négyszeresére, nem hisznek a fülüknek. Domboriban is úgy tűnik, mintha két-három karcsapásra lenne a túloldal, aztán amikor elindulunk és úszunk negyedórája, akkor észleljük, hogy nincs is olyan közel.

A szakértő figyelmeztet, hogy a strandszezon közeledtével lehet persze fürödni és jól érezni magunkat, nagyon fontos viszont, hogy ezt az arra kijelölt helyeken, és a biztonsági előírások betartásával tegyük!

Korábbi podcast beszélgetésünket Hortai Tamással itt hallgathatják meg.