Szárazság? Remek, végre beindíthatom a narancsligetemet!

Talán nem is bánom! Hiszen mindig is titkos álmom volt egy aloe ültetvény vagy narancsliget, tele lédús gyümölcsökkel – akár egy olasz földbirtokos. Úgy látszik, a globális felmelegedés most lehetőséget ad rá! Ahogy elnézem a kiégett füvet az udvaromban, csak mosolyogni tudok. Míg mások kétségbeesetten próbálnak vizet varázsolni az égből, én már elő is rendeltem az első narancsfáimat. Persze lehet, hogy néhány dolgot még tisztázni kell, például azt, hogy a narancsfák szeretik–e a pusztító szárazságot, de sebaj! Hiszen a részletek kinek fontosak, amikor az embernek nagy álmai vannak?

És ha már itt tartunk, miért is állnék meg a narancsoknál? Lehet, hogy a banán is jól megterem majd, esetleg egy kisebb kókuszpálmával is kísérletezhetnék a kert végében. Elvégre ha már mediterrán éghajlaton élünk, éljünk is úgy! Ha pedig a kerti kút végleg kiszárad, kezdhetem szervezni az első szekszárdi sivatagi túrákat. És ha netán valaki még mindig kertészkedni akar ebben a szárazságban, nos, ne feledjük, a kaktuszok és a pozsgások most nagyon divatosak. Hiszen, ha az élet citromot ad... nos, talán egyszer sikerül narancsot csinálni belőle. Egy próbát megér...