A napraforgó is csalódást okozott idén a méhészeknek

Egy átlagos évben, három hétig is eltart a napraforgó virágzása, és ilyenkor a méhészek is kitelepülnek egy-egy nagyobb tábla mellé, miután egyeztettek az adott terület gazdájával. Idén azonban példátlanul rövidre sikerült a napraforgótáblákról való mézgyűjtés.

Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke elmondta, a virágzás kezdetén hűvös volt, majd esett az eső, de rá egy napra harmincöt fok fölé szaladt a hőmérséklet. A napraforgótáblákról pedig inkább csak virágport hoztak haza a méhek. Pedig nagyon bizakodóak voltak a méhészek még pár hete, hiszen idén Tolna megyében nagy-nagy táblákon virítottak a hatalmas sárga virágok. A méhészek abban bíztak, kaptáronként akár a harminc-harmincöt kilót is kipörgethetnek, ezzel szemben öt- és tízkilós eredményt értek el, ami nagyon gyenge teljesítménynek számít.

Nemcsak Tolna megyében ilyen siralmas a helyzet, hanem az ország minden területén, mondta Bross Péter, az országos méhészeti egyesület elnöke. Békés megyében, ahol nagy hagyománya van a napraforgó-termelésnek, az országos átlagnál nagyobb területen gazdálkodnak ezzel a növénnyel, csak húsz kiló körüli mézet tudtak pörgetni kaptáranként a méhészek.

Nagyernyei Attila azt mondta, idén harmincnyolcadik éve, hogy méhészkedik, de ennyire szerencsétlenül még soha nem alakult a mézgyűjtés. Az akácvirágzás alatt szakadt az eső, de már előtte a fagy elvitte az akác egy részét, a hárs alatt is elromlott az idő, és a napraforgó sem úgy mézelt, ahogy arra a méhészek számítottak.

Tavaly ilyenkor a méhpusztulás okozott gondot, akkor nagyon sok mintát gyűjtöttek a méhészeti egyesület, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai, de egyértelmű eredményt arról, hogy mi okozta a bajt, sajnos nem tudtak kimutatni.

A méhmérgezések idén is gyakoriak

A méhelhullási esetek hatékony kivizsgálása miatt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kéri, hogy a méhészek jelentsék az eseteket a Nébih zöldszámán: 06-80/263-244. A hívás azonban csak egy visszajelzés, nem helyettesíti a méh­mérgezések esetén szükséges hatósági eljárásokat. A hatósági állatorvosnak az elpusztult méhekből, míg a növényvédelmi felügyelőnek a növényzetből kell mintát gyűjtenie.

A vadon élő beporzók még védtelenebbek az emberek által használt vegyszerek hatásaitól, de a méhek sincsenek biztonságban, mivel ritkán tudnak a szakemberek annyi mintát begyűjteni a földekről, amennyi elegendő a rovarokra veszélyes szerek kimutatásához.

A földeken használt vegyszerek a talajvízben „élnek tovább”. Ez viszont már nem csak a méhekről szól, a rovarok csupán jelzik, mekkora valójában a baj, hiszen azokat a növényeket, amelyekről a méhek a nektárt gyűjtik, mi emberek fogyasztjuk el valamilyen formában.