Robotkormánnyal vetni, drónnal permetezni egyszerűbb

Az uniós csatlakozás óta a szántóföldi növénytermesztés a leginkább jövedelmező ágazat a mezőgazdaságon belül, ebből kifolyólag ezen a területen terjedtek el leginkább a legmodernebb technológiák. A legnagyobb növekedést az önvezető traktorok piacán és a mezőgazdasági drónok szegmensében várja a kutatás. Utóbbiak ma már nemcsak a földterület monitorozására, hanem konkrét beavatkozásokra, például növényvédő szerek kijuttatására is alkalmasak.

– Úgy öt évvel ezelőtt láttam egy filmet az egyik mezőgazdasági kiállításon – mondta egy bátaszéki gazdálkodó. – Öt traktor haladt pár méter távolságra egymás mellett, egy hatalmas területen szántottak. Az érdekesség az volt, hogy az egyikben ült csak ember, a többit is ő irányította digitális adatátvitellel. Akkor a látottak elképesztőnek és hihetetlennek tűntek. Eltelt pár év, és ma már egy karnyújtásnyira van tőlünk mindez.

Hauszknecht Ferenc és fia, Rolf Alsónána és Várdomb határában gazdálkodik jelentős mezőgazdasági területen. Kiváló erőgépeik vannak, és nem sajnálták a pénzt a digitális fejlesztésre sem.

– A traktorokban úgynevezett robotkormány van – mondta Hauszknecht Ferenc –, GPS-vezérléssel végezzük a vetést, a műtrágyaszórást és a talajmunkákat is. De ha a részletekre kíváncsi, hogy miként működik mindez, akkor kérdezze inkább a fiamat, Rolfot, mert ő jobban ért ehhez.

Rengeteg a megtakarítás a digitális eszközök alkalmazásával, magyarázta Rolf. A tábla végén beírja a gazda, hány centire szeretne az előző nyomvonalhoz igazodni, és a digitális jelet alkalmazza a traktor. A gazdálkodó ugyan ott ül a gépben, de csak a tábla végén van dolga, a fordulóknál. Rolf elmondta, autodidakta módon tanulta meg a műszerek kezelését, igaz, hobbi­szinten huszonhat éve foglalkozik informatikával.

A műtrágyaszórás előtt például otthon megtervezik, hogy a tábla melyik részébe, mennyit kell kiszórni. Ez nyilván a talajvizsgálat eredményétől is függ. A kész adatokat egy pendrive-ra tölti rá, és azt csatlakoztatja a komputerre, amikor elkezdik a műtrágyázást. Ugyanez a menet a vegyszerezéseknél, a gyomirtásnál, a permetezéseknél is.

A legújabb a NDVI-szenzor (vegetációs index), amit a traktor tetejére helyeznek, képes a növényállomány fejlettségi szintjét érzékelni, és maga hoz döntés arról, hogy mennyi vegyszert, műtrágyát juttasson ki. A Hauszknecht családnak ebből a kézi változat van, amit a műholdról letöltött friss NDVI-térképek ellenőrző mérésére használnak.

A robotkormány nem olcsó. Amelyik pár centis pontossággal irányítja a traktort, annak az ára áfa nélkül közel ötmillió forint. Az, amelyik 30 centis eltéréssel dolgozik, az már 3 millió forintért megvásárolható.

Drónnal permetezni nem bonyolult

Tolna megyében két éve Sárszentlőrinc határában próbálták ki a dunántúli földeken először a drónnal végzett permetezést. Az egyik helyi gazdálkodó elmondta, a repcéjét gyomirtották éppen. A drónt Kovács László kezelte, a technológiát pedig dr. Zalai Mihály, a gödöllői egyetem adjunktusa magyarázta el. Mint mondta, egy hektárra való permetlevet töltenek a 15 kilós szerkezetbe, mely a vegyszerrel együtt így 25 kilósan száll fel az állomány fölé másfél méterrel. Egy hektárt nyolc perc alatt permetez le a szerkezet egyenletes elosztásban, és azt is pontosan megjelöli, hol hagyta abba a munkát. A szerkezetet nem nehezebb kezelni, mint egy mobiltelefont, mondta az adjunktus, aki sokat dolgozott a rendszeren. A drónnal való permetezés egyre népszerűbb hazánkban is. Előnye, hogy nem tapossa le a növényt, és bármikor elvégezhető vele a munka.

Borítókép: Hauszknecht Rolf szerint rengeteg a megtakarítás a digitális eszközök révén